Polgármester: Csordás Mihály (FIDESZ-KDNP)

Képviselő-testület összetétele: 6 képviselő (függetlenek)

weboldal: http://pusztavam.hu/

Leírás – Történelemi ismertető:

Pusztavám Fejér megye észak-nyugati határán a Vértes hegység lábánál helyezkedik el. Része a Vértesi Natúrparknak, így fontos szerepe hárul a természet- és környezetvédelemre, a tájvédelemre. A közel 2500 lelket számláló település a Móri-árok mentén helyezkedik el, ami egyben a Vértes és a Bakony határa is.

Érdekesség, hogy a település 1909-ben kapta mai elnevezését. Az ezt megelőző időszakban a források szerint Ondódnak nevezték. Pusztavámot, illetve a település elődjét 1403-1410-től említik írásos emlékek. A török utáni idők elnéptelenedését követően lakói túlnyomórészt németek voltak, jelenleg a lakosság mintegy fele vallja német nemzetiségűnek magát.

Az 1763 és 1787 közötti állapotokat mutató első katonai felmérés térképén jól látszik, hogy a település a mai Kossuth utca mentén éledt újjá a katolikus templomtól kiindulva.

Az itt élők megélhetését a szőlő és az erdőművelés biztosította, mely művelési ágak ma is jelen vannak a településen, Pusztavám része a Móri-borvidéknek.

A település nagyobb mérvű terjeszkedése a 20. század közepén, a szénbányászat megkezdésével indult el és ez alakította ki a település mai arcát. Pusztavám jelentős barnaszén vagyonnal rendelkezik, szénterülete a Vértes észak-nyugati előterében elhelyezkedő oroszlányi szénmedence része, földtanilag az eocén korú szenek közé tartozik. A település bányaipari múltja 1942-re nyúlik vissza, amikor megalakult az 50 %-ban a Weiss Manfréd Rt. érdekeltségébe tartozó Pusztavámi Szénbánya Rt. Ezután sorra nyíltak a bányák a településen: Sikárosi-lejtakna és az Antaltáró, Iker-akna, Honvéd-lejtakna, Béke-táró I.-II., DISZ-táró, I. sz. külfejtés és a Dózsa-táró, DISZ- és a Béke-lejtakna, II., III. és IV. sz. külfejtés és a Katonacsapás I. lejtakna, Katonacsapás II. és Béke-külfejtés, 1971-ben az Iker-aknát összelyukasztották a XXII. aknával és hozzá is csatolták. A 27 évi bányászkodás során mintegy 12,3 Mt szenet hoztak felszínre Pusztavámon. Az Oroszlányi Szénbányák keretein belül a szénbányászatnak lett folytatása. Pusztavám község mellett az eocénprogram által életre hívott Márkushegyi Bányaüzem megnyitása 1976-ban kezdődött és egészen 2014-ig volt nyitva. A település táji karaktere magán viseli a bányász múltat, felhagyott barnaszén-bányák meddője, ma horgasztóként funkcionál a településen. A településen hagyományápoló és művészeti szervezetek működnek, zene, tánc, ének területén, idős embertársainknak nyújt második otthont a nyugdíjas klub, fogyatékos embertársainkat a mozgássérült klub segíti, kikapcsolódni, sportolni vágyók a sportegyesületben és horgászegyesületben találhatják meg számításaikat, biztonságukra polgárőreik vigyáznak.

Pusztavám nevezetességei

A Pusztavámra látogatók megtalálják a Páduai Szent Antal római katolikus templomot, az Evangélikus templomot, Nepomuki Szent János szobrát. Van a településen Falumúzeum és Tájház (Német nemzetiségi néprajzi kiállítás), itt működik a Vajda János Erdészeti Erdei Iskola és a Malomerdő Panzió és Üdülőház.

Helyi fejlesztések, projektek

• Category Title

Játszótér

Óvoda, bölcsőde

• Óvoda fejlesztés

Kormányzati támogatással a Pusztavámi Szivárvány Óvoda főzőkonyhájának fejlesztése valósult meg. Költsége: 23 529 345 Ft.

• Helyi identitás és kohézió erősítése Zámoly térségében kormányzati támogatással. Költsége: 2 413 000 Ft.
• Csapadékvíz elvezetés

A kormányzati támogatásból megvalósuló fejlesztés Pusztavám belterületét, a belterületre hatást gyakorló vízgyűjtő területet és az elfolyó vizek befogadó területét érinti (Által ér, Éger patak, Száraz-hegyi-vízfolyás). Költsége: 41 138 372 Ft.

• Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

A kapott támogatásból a pusztavámi fogorvosi rendelő és a többi egészségügyi szolgáltatásnak helyt adó helység korszerűsítése és átalakulása valósult meg. Kialakításra került egy röntgenszoba is, továbbá a projekt keretében egy panoráma röntgent is vásárolt az önkormányzat. Költsége: 14 987 820 Ft.

• Óvoda-Bölcsőde fejlesztés

A kapott támogatásból a Pusztavámi Szivárvány Óvoda Egységes Óvoda – Bölcsőde fejlesztése valósult meg. A projekt keretein belül egy mini bölcsődét alakított ki az önkormányzat. Költsége: 39 525 743 Ft.

• Generációs park került kialakításra Pusztavámon

Kormányzati támogatásnak köszönhetően generációs parkot alakított ki az önkormányzat Pusztavámon. Költsége: 5 863 957 Ft.

• Nepomuki Szent János szobor helyreállítása

A kapott támogatásból az önkormányzat Nepomuki Szent János szobrának helyreállításáról gondoskodott. Költsége: 3 214 373 Ft.

• Eszközfejlesztés és belterületi közterület karbantartása

A Magyar Falu Programnak köszönhetően többek között kistraktor és fűnyírótraktor került beszerzésre a közterületek gondozása és a rendezett településkép elérése érdekében.

Költsége: 14 888 699 Ft.

• Nemzeti és helyi identitástudat erősítése

A Magyar Falu Program támogatásával a pusztavámi művelődési ház színházterme került felújításra. Költsége: 19 999 963 Ft.

• Útmenti kereszt felújítása

Kormányzati támogatással került felújításra útmenti kereszt Pusztavámon.

Költsége: 920 000 Ft.

• Iskola felújítás

Kormányzati támogatással a Pusztavámi Német Nemzetiségi Általános Iskola került felújításra. Költsége: 15 000 000 Ft.

• ASP rendszercsatlakozás eszközfejlesztése

Kormányzati támogatással valósult meg az ASP rendszer bevezetése a korszerű és magas szintű közigazgatási e-ügyintézés érdekében. Költsége: 6 000 000 Ft.

• Adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok támogatása, közel 88 000 000 Ft.
• A közösségi közlekedés feltételeinek javítása

Kormányzati támogatással valósult meg a közösségi közlekedés feltételeinek javítása a Móri kistérségben projekt. Költsége: 6 900 838 Ft.