Vissza

Úrhida

Polgármester: Bognár József (független)

Képviselő-testület összetétele: 6 képviselő (függetlenek)

weboldal: www.urhida.hu

 

Lakosság

2431 fő

Terület

7,25 km2

 

Leírás – Történelemi ismertető:

Úrhida mai területét már a honfoglalást megelőző korszakokban lakták emberek. Az őskori ember jelenlétére Úrhida ÉK-i határa mentén az Újszőlők utca környékén találtak bizonyítékot. A sárszentmihályi határ mentén római kori leleteket találtak a régészek, ami bizonyítja, hogy Úrhida mai területén már ezekben a korszakokban is éltek emberek, településük azonban a Sárvíz partja mellett, a mai Szabadbattyán és Sárszentmihály találkozásánál lehetett. Régebben Úrhida léte elválaszthatatlan volt a vízparttól, mint arra a falu neve is utal. Itt épült fel az úrhidai malom, itt temetkeztek korábban a falu lakosai. Ezen a ponton került elő a Sárvíz partja mentén jelentős középkori település, mely már az őskorban és a rómaiak idején is lakott volt.

A középkori Úrhidát a Sárrét mocsarainak partján kell keresnünk, csakúgy, mint a környező Árpád-kori alapítású falvakat (Ladány, Keszi, Ság, Kér, Battyán, Tác). Úrhidával kapcsolatos fontos adatot a Szent István idejéből származtatott oklevél szolgáltatja, melyben szereplő civitas elnevezés mindenképpen azt jelenti, hogy még valószínűleg Géza fejedelem idején erre vezető fontos út és híd biztosítására várat építettek. Ha földvára esetleg nem is létezett, ám bizonyosan a környék egyik legősibb települése. Nevének első írásos említésére abban az 1009-ben íródott, majd 1257-ben átírt oklevélben bukkanunk, melyben István király az Úrhida kerületében fekvő Fülét a Veszprémi püspökségnek adományozta. 1009-ben íródott oklevél melyben először említik Úrhida nevét. Úrhida alapítása tehát a 10. századra tehető. 1323-ban írt oklevél tanulsága szerint Úrhida a veszprémi püspök birtokában volt, ekkor említi az irat a település Szt. Miklósról elnevezett templomát.

1401-ben Zsigmond király oklevelének tanúbizonysága alapján, említést tesz az úrhidai malomról. A török idők után első ízben 1702-ben említik a községet. A falut ekkor már a Madocsányi család birtokolta. Ugyanekkor jelentek meg Pentele új birtokosai a Vörös család, akik 1740-től már biztosan Úrhida földesurai voltak. A székesfehérvári lakos Vörös család, Pentele és Úrhida birtokosa, a gyéren lakott puszta település betelepítésének szándékával nagyszabású szőlőtelepítést hajtott végre a határban. A telepítési szándékáról szóló alapszerződést 1740. december 31-én fogalmazták meg. Ezen szerződés tartalmazza, hogy ki milyen feltételekkel foghat magának szőlőt, s mivel tartozik utána földbirtokosának. A Vörös család tagjai közül nem egy magas hivatalt viselő személy akadt. Ignác főszolgabíró, Antal megyei ügyész. Zsigmond előbb főszolgabíró, majd megyei alispán volt az 1700-as években. A Vörös család legnagyobb alakja, Zsigmond 1781-ben kápolnát építtetett a község közepén, amelyben később őt is eltemették.

1848 tavaszának eseményei a községet közvetlenül nem érintették. 1848. szeptember 25-én az úrhidai hidat felszedték, hogy ezzel gátolják Jellasics hadmozdulatait. A község életében továbbra is a szőlőművelés jelentette a megélhetést.

1944 decemberében több hónapos álló front alakult ki Székesfehérvár térségében, amely Úrhida községet sem kímélte. 1945. februárban a német páncélos hadosztály kerítette kézre a települést. A megrekedt harcok a lakosság megpróbáltatásait növelték. A németek a templom tornyában alakítottak ki tűzfészket. A hadi események következtében megsemmisült a híd, meg rongálódott a malom, a szeszfőzde, a templom és 30 lakóház. A heves ágyútűzben sok polgári lakos vesztette életét. Nekik és a frontokon elesett úrhidaiaknak a templomkertben állítottak emléket. Úrhidán 1945. március 22-én szűntek meg a harcok, a település életének irányítását a Nemzeti Bizottság vette át 1945. május 2-ától.

1946. október 13-án az Országos Szövetkezeti Központ tagjaként 39 taggal újjáalakult az Úrhidai Földműves Szövetkezet és ugyanebben az évben alakult újjá az Úrhidai Vadásztársaság is. 1948-ban kultúrházat avatott a falu.

1960-ban alakult meg Rákóczi névre keresztelt termelőszövetkezet csoport, majd rá 4 évvel postát kapott a község.

1969-ben a község önállóságát megszüntették, tanácsi kirendeltség keretében Szabadbattyánhoz csatolták. 1979-ban a régi kultúrház helyén alakították ki az orvosi rendelőt, postát, tanácsi irodát, könyvtárat és egy tanácstermet. Az óvodát 1987-ben építették, mellette megmaradt az alsó tagozatos összevont iskola. 1988-ban ma is működő Nyugdíjas Klub alakult a községben. A község 1990-ben nyerte vissza önállóságát.

 

Úrhida nevezetességei:

  • Hideg-kastély: A faluházat több száz éves parasztházból alakították ki, a környék legmonumentálisabb, leglátványosabb pincéje.
  • Nagyboldogasszony-templom: Úrhida legjelentősebb épülete kétségkívül az 1930. szeptember 14-én, dr. Pottondy Imre székesfehérvári kanonok által felszentelt Római katolikus Plébánia templom. A falu centrumában felépített Nagyboldog asszony tiszteletére felszentelt templom építésének gondolata a szőlőhegyi kápolna lebontása idején, 1914-ben fogalmazódott meg a hívőkben. Az építkezés költségeit a hívek adományaiból és állami segélyből teremtették elő.
  • A Dózsa György utca végén modellreptér található.
  • Cságoly-malom: Úrhida leglényegesebb ipari műemléke ma Sárszentmihály területén áll. A híres úrhidai malmot a középkor folyamán többször is említették, a nevezetes úrhidai híd közelében vagy mellette állott. Az újabbkori malom molnára 1937-ben Cságoly István volt. Nevét is molnáráról kapta, napjainkban is e néven emlegetik. Ma galvánüzem működik az átalakított épületben.
  • +1: Az úrhidai kacsa- és libafertály nagyon híres volt a hatvanas-hetvenes években Fehérváron. Az asszonyok hajnalban keltek és fűtötték fel a kemencéket, így korán reggel már a piacon gőzölgött az ellenállhatatlan illatú finom sült. Székesfehérvár éléskamrájának is nevezték ezért Úrhidát.

 

Helyi fejlesztések, projektek

Útfelújítás

A kapott támogatásokból Úrhidán belterületi utak felújítása történt meg.

Költség: 22 200 000 Ft (2017), 32 000 000 (2018) 53 000 000 Ft (2019).

2020-ban terv készült a Kossuth utca felső szakaszának komplex rekonstrukciójához, melynek költsége: 800 000 Ft.

Bölcsőde fejlesztés

Kormányzati támogatással az úrhidai bölcsödében csoportszoba került kialakításra.

Költsége: 6 000 000 Ft.

Fitness eszközök

Kormányzati támogatással a projekt keretében köztéri fitness eszközök kerültek telepítésre a településen. Költség: 2 420 000 Ft.

Záportározó kialakítás

Elkészült a tanulmányterv 2 db záportározó kialakítása kapcsán. Költség: 300 000 Ft.