Székesfehérvár

Polgármester: Dr. Cser-Palkovics András (FIDESZ)

Képviselő-testület összetétele: Egyéni választókerületi képviselők (14):

FIDESZ (12)

Független (2)

Kompenzációs listás képviselők (6):

DK-JOBBIK-LMP-MINDENKI MAGYARORSZÁGA-MOMENTUM-MSZP-PÁRBESZÉD (4)

FIDESZ (1)

VÁLASZ FÜGGETLEN CIVILEK (1)

weboldal: www.szekesfehervar.hu

Lakosság	96 940 fő
Terület	170,89 km²

Leírás – Történelemi ismertető:

Székesfehérvár a Mezőföld, s egyben Fejér megye legnépesebb települése. A Velencei-hegység DNy-i letörésének peremén, két egymásra merőleges árkos vetődésben kialakult süllyedék kereszteződésében fekszik a Móri-árok déli, mezőföldi nyílásában.

A Dunántúl térségében a Ny-i, ÉNy-i és DNy-i irányban a forgalom jelentős elosztóhelye, s egyben az Észak-Mezőföld legfontosabb kereskedelmi központja. A város a Mezőföld mezorégió centruma, legfőbb természeti adottsága, völgybejárati fekvéséből, közlekedés-földrajzi helyzetéből adódik. A fontos közúti csomópont, a múlt század 60-as éveitől vasúti gócpont. A Balkán irányából északra terjedő földműves kultúra i.e. a 6-5 évezred tájékán érte el és vette birtokába a város területét és közvetlen környékét. A népesség gyarapodásával a bronzkorban a mocsaras szigeteken és a folyópartokon falvak alakultak ki. A neolitikumban megindult európai cserekereskedelem a természetes útvonalak metszéspontjában és azok közvetlen környékén jött létre. Ezek a területek – így Székesfehérvár és környéke – katonai és kereskedelmi központokká fejlődtek. A vaskorban a kelta eraviscusok törzse uralta a vidéket. Székesfehérvár több pontján volt telepük, temetkezőhelyük, nagyobb jelentőséggel bírtak azonban ekkor Pákozd és Gorsium települések. Utóbbi Pannónia római megszállását követően is az egyik fontos központ – katonai tábor – fejlődött ki itt, amely a Sárvíz átkelőhelyének védelmét biztosította. A római közigazgatás kiépülésével Gorsium vallási központtá emelkedett. A római kort követően hun és germán fennhatóság alá került e vidék, majd az avar birodalom részévé lett. E korszakokból is gazdag temetkezési leletek maradtak fenn a város közvetlen környékéről.

Alba civitas

Székesfehérvár egyike a legrégebbi magyar városoknak. A történetírók szerint már a római korban is lakott hely volt. Egyesek Herculia és Floriana mások Curta néven azonosították. Újabb kutatások a fenti megállapításokat cáfolják, és a város alapítását Taksony, illetőleg Géza nagyfejedelem korára teszik, egyes feltételezések a Csák nemzetségnek tulajdonítják a város alapítását. A krónikások közül Anonymus említi a város közvetlen közelében lévő Noé hegyet, ahol Árpád vezér szállást ütött. A mocsarakkal körülvett szigetekre szabdalt terület, megfelelő természeti erősségként szolgált a később kialakuló fejedelmi központnak.

Székesfehérvár egyike azon kevés városainknak, amely nem római alapokon épült újjá, mint Óbuda, Szombathely, Sopron és más dunántúli nagyvárosaink. A természetes út-találkozási ponttól – Gorsiumtól – kissé északra jött létre az új központ, majd a fontos útcsomópont Fehérvárra tevődött át. Az itt létrejött település stratégiai és kereskedelmi feladatok mellett igazgatási és szakrális funkciókat is ellátott. A város első említése 1007 (1009)-ből származik. 1044-ből több német elnevezése maradt fenn (Wzzenburch, Vizenburg, Veyzmburg). A város nevének első magyar nyelvű (Feheruuaru) említése a tihanyi alapítólevélben, 1055-ben tűnt fel.

A történelmi belváros legmagasabb pontján épült fel a vár, és ugyancsak itt épült fel Géza nagyfejedelem négykarélyos temploma, amely később temetkezési helyéül is szolgált. (A későbbiekben itt állt a Szent Péter- Pál templom, amely IV. Béla koronázásának volt színhelye.) Géza nagyfejedem utóda István, mintegy családi hagyományként Fehérváron kezdte el magántemplomának építését. Ekkor már királyi székvárosként tartották számon a települést. István koronázását követően, 1018 körül kezdődött el az ország első bazilikájának építése, felszentelésére Szent István halálakor, 1038-ban került sor. A hatalmas 76 méter hosszú, 38 méter széles három hajós bazilikát Hartvik győri püspök leírásából ismerjük. Istvánt követően középkori uralkodóinkat itt a Nagyboldogasszony bazilikában koronázták, ugyanakkor nem vált valamennyi királyunk temetkezési helyéül. Szent Istvánt követő királyaink az általuk alapított egyházakba temetkeztek. Könyves Kálmán volt az első uralkodó, akit, a bazilikába a szentek mellé temettek. Az Árpád ház kihalásáig 8 uralkodó (II. Béla, II. Géza, II. László, IV. István, III. Béla, III. László), a vegyesházi királyaink közül is több uralkodó (Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos, Hunyadi Mátyás, Szapolyai János) választotta végső nyughelyéül e templomot. A bazilika állami feladatokat is ellátott; itt állt a király trón, itt őrizték a koronázási ékszereket, a kincstárat, majd később az ország levéltárát, itt volt a sókamara és a pénzverőkamara is. A királyi kincstárban őrizték többek között a királyi mértékegységek etalonjait.

Nagyobb jelentőségű az 1222. évi országgyűlés, az Aranybulla kihirdetése. A bulla deklarálta, hogy a király Szent István ünnepén köteles Fehérvárott törvénynapot ülni. Az oklevél egy példányát Székesfehérváron a bazilikában lévő országos levéltárba helyezték el. Ugyancsak itt tartották az 1231. évi országgyűlést, amelyben az aranybulla dekrétumait erősítették meg, és egészítették ki. II. András dekrétuma, valamint III. András 1290. évi koronázási hitlevele megerősítette a Szent István-napi törvénynapok Fehérvárott történő megtartását. A népes országgyűlésekre, a falakon kívül, a város határában; az Andrásgyepen, valamint Fövenyen került sor. A tatárjárás idején a Dunántúlon csak kevés vár, erősség nem vált a hódítók martalékává. A tatárjárás ugyan érintette Székesfehérvárt, de az olvadó mocsarak megakadályozták a tatárok betörését a várba; a külvárosok (Újfalu, Latinok városrésze) azonban elpusztultak. IV. Béla uralkodása alatt a várat is átépítették, újabb erődítésre Mátyás idejében került sor. A város a tatárjárást követően veszített központi jelentőségéből. Az ország politikai központjává egyre inkább Buda vált. A fentiek ellenére a város szakrális székhely jellege tovább erősödött.

Mátyás halálát követően Habsburg Miksa csapatai jelentek meg a város határában, majd 1490. november 17-én elfoglalták a hűségnyilatkozatot megtagadó várost. A német zsoldosok kifosztották a város lakóit, a királyi bazilikát sem kímélték. A város elöljárói Kálmáncsehi prépost vezetésével a székesegyház kincseivel együtt a bazilika tornyába menekültek. A várost megszálló német helyőrség másfél hónapig tartó ostrom után, 1491. július 28-án tette le a fegyvert Báthory István és Kinizsi Pál csapatai előtt. A török sereg 1543. augusztus 23-án érkezett a város határába. A vár ostromát augusztus 28-án kezdték el; elsőként a Sziget és Ingovány külvárosok estek el. A török szeptember 2-án a várat is ostrom alá vette; ekkor esett el a Budai külvárosban rekedt Varkocs György várkapitány, a Budai kapunál vívott küzdelemben. A város magisztrátusa szeptember 3-án feladta a várat. Az egykori koronázó város török birtokba vételéről Dzselálzáde Musztafa számolt be. A vár védői szabad elvonulást kaptak, velük együtt menekült a johannita konvent is. A törökök később megszegték ígéretüket, a város lakosságával kegyetlenül leszámoltak, a királysíroknak sem kegyelmeztek, Szapolyai János holttestét kidobták a királyi bazilikából, tetemét Szigethy Tamás városbíró a Szent Mihály templomban temettette el.Székesfehérvár – Isztolni Belgrád – a török hódoltságban is jelentős közigazgatási székhely; a budai vilajet katonai, egyben közigazgatási kerületi központja lett. A királyi csapatok a város felmentésével több mint fél évszázadon át sikertelenül kísérleteztek.

A város visszafoglalására 1601 szeptemberében került sor. Szeptember 14-én Russworm tábornok átkelt az addig átjárhatatlannak ítélt ingoványon és elfoglalta a Sziget külvárost. A vár ostroma szeptember 17-étől tartott, a döntő ütközetre 20-án került sor. A vár bevételekor felrobbant a koronázó templom egyik tornya, amelyet a törökök lőporraktárnak használtak, s az ezt követő tűzvészben elpusztult a vár jelentős része. A várat ezt követően az olaszrendszerű várépítés szabályai szerint jelentősen átalakították, ekkor készült a Monostor bástya és az új Budai kapu. Az építkezés még nem fejeződött be, mikor török sereg érkezett a város falai alá. Az ostrom 1602. augusztus 12-én vette kezdetét, a küzdelem augusztus 29-éig tartott, a várat védő katonaság ekkor szabad elvonulás fejében feladta az erősséget. Uralma második időszakában a török helyőrség jelentősen átalakította és újjáépítette a vár védőműveit, a fontosabb középületeket. Megváltozott a város nemzetiségi szerkezete is. Székesfehérváron a szerbek a XVII. századi Fejér megyei bevándorlástól függetlenül jelentek meg. A török helyőrség szolgálatában álló szerb nemzetiségű martalócok egy része családjával telepedett le. Ebből az időszakból származik Székesfehérvár egyik leghitelesebb leírása Evlia Cselebi török utazó tollából. Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött.

A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Ők honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart. A város régi jogaiért folytatott küzdelem 1693-ban részleges eredményt ért el. A többi szabad királyi városhoz hasonlóan Székesfehérvár is igyekezett vonzáskörzetében falvakat szerezni. I. Lipót megerősítette a város 1541. évi kiváltságlevelét, amelyben Ferdinánd a Fehérvári polgároknak engedi át a Palota várához tartozó Csór, Kuti, Gyón és Isztimér birtokokat. Ugyancsak megerősítette Ferdinánd oklevelét, amelyben Vál, Velence, Vereb és Tabajd határához tartozó birtokokat adományozott a városnak.

1701-től Székesfehérvár, a többi újszerzeményi várossal (Buda, Esztergom, Pest) közösen lépett fel a régi kiváltságok és a címer megújításáért. E fellépés eredményeként, a város 1703. október 23-án elnyerte kiváltságlevelét. A Diploma Leopoldinum számos kiváltságot biztosított a városnak. Ezek közül a szabad bíró és tanácsválasztás, a vámmentesség, és az említett országos vásárok tartása a legkiemelkedőbb. Ekkor nyerte el a jelenleg is érvényben lévő városi címert. A szabad királyi városi rang országgyűlési becikkelyezésére 1715-ben került sor. A város vezetése a kezdeti években a nemzetiségi megoszlásnak megfelelően a vagyonosabb német és a magyar polgárság között oszlott meg; a 6 majd 12 tagú magisztrátus felét-felét adta a két nemzetiség. A városvezetés ellentétei a kuruc háborúk alatt erősödtek fel.

Székesfehérvár építése a XVIII. század első harmadában erőteljes volt, az 1710-es években készült el a Városháza épülete. Nagyobb építkezéseket a városba visszatért, illetve ekkor letelepedő szerzetesrendek, így a ferencesek, a jezsuiták és a karmeliták folytattak. Elsőként a ferencesek kezdték meg 1720-ban a város főterén templomuk és rendházuk építését, amelyet 1745. augusztus 1-jén szenteltek fel. 1731-ben a karmelita rend kezdte el évtizedeken keresztül tartó építkezését, őket követték a város visszafoglalásakor elsőként megérkezett jezsuiták, akik templomot és rendházat emeltek, 1745-1751, illetőleg 1744-1763 között. A székesegyház építése 1758-ban kezdődött, ennek során felhasználták a régi plébánia templom falait. A templom a város, az egyházközség és a jezsuiták adományából 1768-ra nyerte el mai formáját.

A város arculata a XVIII. század közepén megindult barokk, rokokó, majd copf stílusú építkezések során alakult ki, amelyben a barokk városkép az uralkodó. A barokk évszázadaként ismert XVIII. század tulajdonképp a polgárosodás évszázada Székesfehérváron, amely nem csak városképet, de új hagyományokat is létrehozott. A város fejlődését, gazdasági szerepkörének bővülését jelzi, hogy 1757. június 13-án Mária Terézia kiváltságlevélben biztosította a városnak az ötödik, Szent Bertalan napi országos vásárt. A jelentősebb építkezésekkel egy időben kezdték el a város közegészségügyét is veszélyeztető mocsarak lecsapolását, amely közel egy évszázadon keresztül tartott.

A püspökséget Mária Terézia 1777. február 17-én alapította, első püspökévé a székesfehérvári születésű Séllyei Nagy Ignácot nevezte ki. A város főterén álló copf stílusú püspöki palota építését hamarosan megkezdték, de csak az utód Millasin Miklós püspök alatt – 1801-ben – fejeződött be. A püspöki palota építkezéséhez a középkori bazilika köveit használták fel. Ezzel végleg eltűntek a Nagyboldogasszony bazilika megmaradt részei is, a Mátyás és a Nagy Lajos kápolnák, amelyekben a XIX. század fordulóján még istentiszteletet tartottak. A püspökség alapításával a régi társaskáptalan, székeskáptalanná alakult 6, majd 8 taggal, később hiteleshelyi tevékenységének gyakorlását is visszanyerte. (Ekkor kísérelték meg – sajnos eredménytelenül – a régi társaskáptalan levéltárának felkutatását.)

Mária Terézia nevéhez fűződik a Pozsonyban őrzött Szent István fejereklyének a fehérvári székesegyháznak történő adományozása. A fejereklyét ünnepélyes keretek között 1778. április 2-án fogadta Székesfehérvár. Ugyanebben az évben hozták létre a felsővárosi plébániát, ezt megelőzően a város egész területe, (a török kiűzésétől) a belvárosi plébánia egyházkormányzatának képezte részét.

A reformkor szellemi pezsgése, a civilszerveződések korszakalkotó mozgalmai eredményeként tarthatjuk számon az "Első Magyar Költsönös Életbiztosító Intézet" 1846. évi alapítását. Az ország első életbiztosító társaságának létrejöttében a Székes-Fejérvári Takarékpénztárnak volt döntő szerepe. A külföldi intézetek működését is alapul vevő szervezet, a hannoveri biztosító társaság mintájára, a kölcsönösség elvén jött létre. Az intézet a következő években eredményes munkát végzett. Ennek keretében az ország több mezővárosában és szabad királyi városában jöttek létre képviseletei. A szervezési munkákba 1848. márciusára Fáy András is bekapcsolódott; elképzelése szerint az életbiztosító pénzügyeinek bonyolítását az Első Hazai Takarékpénztár vette volna át. Az intézet továbbfejlesztésére azonban nem kerülhetett sor, végül a következő évtizedben tevékenységét beszüntette.

1848-49. fontos fordulatot hozott a város életében. 1848. március idusának eseményei a következő napokban lettek ismeretesek, a városban népgyűléseket tartottak, nemzetőrséget szerveztek. A város új önkormányzata a helyhatósági választásokat követően, május hónapban szerveződött meg, hasonlóan nagy érdeklődés mellett került sor a népképviseleti választásokra, amelyen gróf Batthyány István nyert mandátumot. A horvát támadás következtében a hadiszolgálatot a város valamennyi polgárjoggal rendelkező lakosára kiterjesztették. Jellasics serege szeptember 26-án érkezett Székesfehérvárra. A város polgárai a Székesfehérvár melletti pákozdi csatát követően Jellasics hátrahagyott seregeinek lefegyverzésében vettek részt.

A szabadságharc első éve azonban nem csupán a katonai események és a polgári berendezkedés kialakításának első hónapjai voltak. Székesfehérvár más okok miatt is az ország érdeklődésének homlokterében került. 1848 decemberében indultak meg a Nagyboldogasszony Bazilika királysírjainak feltárásai. Az Érdy János vezetésével végzett ásatások során III. Béla és neje Antiochiai Anna hamvai és szarkofágjai kerültek napvilágra. 1849 elején a város ismét a császári csapatok kezére jutott; néhány hónap múlva távoztak, de hamarosan újabb seregek érkeztek, amelynek ellátása ismét terheket, rekvirálásokat jelentett. Az augusztus 10-i városi felkelést az osztrák csapatok gyújtogatással, letartóztatásokkal, kivégzésekkel, majd hadisarccal bosszulták meg. A szabadságharcot követő évtizedekben – bár bizonyos értelmű fejlődésről beszélhetünk, hiszen tovább folytatódott a város építése, ipari üzemek települtek, a vasúthálózat épült ki – a stagnálás jeleit is megfigyelhetjük. A város népessége jelentősen visszaesett.

A dualista korszakban átalakult a város kulturális élete, e szellemi környezetben 1867-ben jött létre a Vörösmarty Kör, amely egy évszázadon keresztül meghatározó színtere volt a város szellemi és társas életének. Székesfehérvár hagyományos centrumszerepét, a vásárváros jellegét elsősorban a vasútépítés változtatta meg. A Déli vasút 1861-ben történt megépítését megelőzte a Székesfehérvár – Komárom vasútvonal 1860-ban történt átadása, ezzel a szárnyvonallal csatlakozott a város a Budapest – Bécs vonalhoz. 1872-ben készült a Veszprém – Celldömölk vasútvonal, 1896-ban a börgöndi vasútvonal építésével a város a Budapest – Dombóvár fővonalhoz csatlakozott. 1898-ban a helyi igények létrehozták a Székesfehérvár – Bicske vonalat, amelyet gazdasági vasútként tartottak számon.

Székesfehérvár a XIX. végén és a XX. század első évtizedében számos oktatási intézménnyel gyarapodott. Ezzel párhuzamosan történt a szociális intézmények telepítése is. Az 1900-as évek elejére alakult ki a modern város infrastruktúrája. Ennek ellenére Székesfehérvárt továbbra is az agrárjellegű városok között említették.

A két világháború között tovább folytatódtak a kiegyezést követően meghonosodott kiállítások, rendezvények. A város 1922-ben országos hírű ünnepségek között emlékezett meg az Aranybulla kihirdetésének 700. évfordulójáról. Ekkor emlékoszloppal is megjelölték a bulla kihirdetési helyét, a Csúcsos-hegyen. (Az emlékoszlop a II. világháborúban semmisült meg.) A századforduló utáni kisebb megyei vásárokat, 1927. augusztus 13-28. között Országos Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kiállítás, Vásár követte. Az I. világháborút követően tönkrement városi háztartás szanálása után, 1920 és 1930 között a városfejlesztést, többségében külföldi kölcsönökből finanszírozták. 1926-ban létesült az ország egyik legnagyobb jelenleg is működő rádióállomása. Az első átfogó városrendezési tervet is ebben az évtizedben készítették.

A fehérvári polgári szellem egyik legnagyobb alkotása azonban az 1938. évi Szent István év volt. Az ünnepi év előkészületei 1932-ben indultak meg. Ennek során főként a Belvárost érintő köztéri alkotásokat kell kiemelnünk, amelyek jelenleg is meghatározzák a belváros képét, tereinek hangulatát. Ezekben az években a történelmi belvárosban újabb tereket alakították ki. Az ekkor kialakított műemléki, művészeti program a helyi értékeket, adottságokat sikerrel ötvözte a város példátlanul gazdag történelmi múltjához. Az ünnepi év előtt – közel fél évszázados tervezést követően – építették, illetőleg alakították ki az új városházát. Ez alkalommal évszázadok múltán ismét országgyűlés színhelye lett a város. Ez volt a 48. székesfehérvári országgyűlés. A városháza udvarán tartott országgyűlés iktatta törvénycikkbe Szent István emlékét: „A székesfehérvári ünnepélyes együttes ülés egyetlen tárgya ama törvény megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti.” (1938.évi XXIV. törvénycikk 2. §.) Az ekkor megindult fejlődés azonban hamarosan megakadt, majd más irányba terelődött.

A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt. A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.

A II. világháborút követő koalíciós időszakban mindkét választáson: az 1945. évi nemzetgyűlési választásokon és az azt követő országgyűlési választásokon is a polgári pártokat juttatta országgyűlési mandátumhoz.

1945. november 4-i választáson a Kisgazdapárt szerezte meg az abszolút többséget, 1947 augusztusában a Keresztény Női Tábor a szavazatok 26%-ával nyert. A várost 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével – a várostörténetben példátlan módon – a járási tanács fennhatósága alá rendelték. E kötelékből csak négy év múlva szabadult, ezt követően a megyei tanács felügyelete volt a meghatározó a járási jogú város életében. Székesfehérvárt – a gazdaságtörténeti feldolgozások – a II. világháborút követően az intenzíven fejlődő ipari városok között tartották számon. Fejlesztése az 1950-es években az ipartelepítés és a struktúraváltás szempontjából azonban nem mondható kiemelkedőnek.

A város fejlődését hátrányosan befolyásolta, hogy Fejér megye ezekben az években kétpólusú, majd két központú megyévé vált. Az országosan is kiemelt fejlesztés során Dunapentele (Dunaújváros) jelentős pénzforrásokat kötött le, és vont el a megyeszékhelytől. Az 1950-es évek fejlesztései, infrastrukturális és lakásépítési tekintetben jelentősen lemaradtak nem csak az igényektől, de a megye másik járási jogú városától (Dunaújvárostól) is. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mozgalma Székesfehérvárott a diákság követeléseivel, tüntetéseivel vette kezdetét. A következő napok eseményeinek középpontjában is a tömegmegmozdulások vitték a fő szerepet, amelyhez az október 24-i sortűz következményeként a gyárak, hivatalok dolgozói és alkalmazottai is csatlakoztak.

Az 1960-as években a városfejlesztés újabb irányokat vett, ennek során a felgyorsított központi beruházások nem csupán az ipar kiemelt fejlesztésére szorítkoztak. A település szerepkörének meghatározása későn 1971-ben történt meg, ekkor felsőfokú szerepkör ellátására kívánták tovább fejleszteni. A város fejlődését és fejlesztését hátrányosan befolyásolta, hogy régi konzervatív tradíciók jelképeként tekintettek rá. Hagyományaihoz való visszatérését jelentette az 1972. évi városi millenniumi ünnepség, majd az 1988. évi Szent István ünnepség.

A város életében különös jelentőséggel bír az, hogy 1989 áprilisában megyei várossá, majd 1990. december 1-jén megyei jogú várossá nyilvánították.

A 2013-as Szent István Emlékév során Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 19-én kihelyezett kormányülést tartott az egykori törvényhozó városban.

Főbb nevezetességek, híres személyek

A Szent Anna-kápolna
Az Országalma és a püspöki palota
Székesfehérvár-Csalapuszta, Kégl-kastély
Petőfi park, az autóbuszállomással szemben
Püspöki palota, könyvtárában ritka könyveket őriznek
Középkori romkert, nemzeti emlékhely
Árpád-kori királysírok (például III. Béla) a romkertben
Országalma
Püspöki székesegyház
Toronyóra Múzeum
Szent Anna-kápolna (gótikus), amely a város egyetlen változatlanul fennmaradt középkori épülete
Ferences templom és rendház (Szent Imre-templom, „Barátok temploma”: az egykori királyi palota – így a hagyomány szerint Imre herceg születése – helyén áll)
Egyházmegyei Múzeum, benne Prohászka Ottokár Emlékszoba
Tízes huszárok emlékműve
világháborús emlékmű
Ciszterci templom és rendház (rokokó faragott berendezésű sekrestyéje egyedülálló)
Szent István Király Múzeum, ahol Magyarország második leggazdagabb régészeti gyűjteménye tekinthető meg
Fekete Sas Patikamúzeum, ahol a gyógyszerkészítés korabeli eszközei láthatók
Mátyás király emlékmű
Virágóra
Zichy liget a zenepavilonnal
Városi Képtár – Deák Gyűjtemény
Csók István Képtár
Hiemer-ház, benne a Hetedhét Játékmúzeummal
Történelmi órajáték és Óramúzeum
Kati néni, a fertályos asszony szobra
Palotavárosi skanzen, benne az ortodox Keresztelő Szent Iván-templom
Ybl-gyűjtemény
Bory-vár
Szent Donát-kápolna
A Rózsaliget az ott található Csitáry-kúttal, amelyből magas vastartalmú ásványvíz, úgynevezett savanyúvíz folyik, és ahol évszaktól függő harangjáték szól óránként.
Sóstói természetvédelmi terület
Aranybulla-emlékmű
Halesz park
Kégl-kastély
Kisfaludi-kastély
Tűzoltó Múzeum
Rácbánya park (gránit kúppal, valamint az egykor bányaként működő terület újraformált természeti értékével lehet gazdagabb az ide látogató)
Árpád fürdő szecessziós épülete

Székesfehérváron született vagy a városhoz tevékenységük kapcsán kötődő híres emberek

Itt élt Géza fejedelem (945 k. – 997)
Itt élt Szent István (969–1038)
Itt élt Varkocs György hadvezér, itt halt meg Fehérvár török kézre kerülésekor 1543-ban, mert a város polgárai egy portya után nem engedték vissza a várba.
Itt élt Wathay Ferenc (1568–1609 után) várkapitány, író, részt vett az 1601-es ideiglenes visszafoglalásban
Itt élt Pray György (1723–1801) magyar történetíró, itt tanított
Itt élt Baróti Szabó Dávid (1739–1819) irodalmár, itt tanított
Itt élt Virág Benedek (1752 k. – 1830) pálos tanár; 1780–97 között tanított itt
Itt élt Ányos Pál (1756–1784) pálos tanár; 1782-től két évig tanított itt
Itt élt Fejér György (1766 – 1851) történész, Székesfehérvár történetének kutatója
Itt élt Horvát István (1784–1846) történész
Itt élt Vörösmarty Mihály (1800–1855) költő
Itt született Ürményi József (1807-1880) császári és királyi kamarás, politikus, alnádor, vármegyei alispán
Itt született Rónay Jácint (1814–1889) pap, a darwinizmus magyarországi ismertetője
Itt született Ybl Miklós (1814–1891) építőművész
Itt született Jubál Károly (1817–1853) az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja
Itt élt Reguly Antal (1819–1858) nyelvész
Itt született 1826-ban Takács Ferenc magyar és amerikai szabadságharcos
Itt élt Vajda János (1827–1897) költő
Itt élt id. Havranek Antal (1829–1892) kőfaragómester
Itt élt Budenz József (1836–1892) nyelvész
Itt született Goldziher Ignác (1850–1921) Kelet-kutató
Itt született Havranek Ferenc (1857–1919) építész, a Mintarajztanoda tanára
Itt tanult Wekerle Sándor (1859-1868) az első polgári származású miniszterelnök, aki háromszor is betöltötte a tisztséget a ciszterci gimnáziumba járt
Itt született ifj. Havranek Antal (1865–1917) kőfaragómester
Itt született Terkán Lajos (1877–1940) csillagász
Itt élt Szabó Dezső (1879–1945) kolozsvári születésű író, publicista, tanár itt tanított
Itt született Bory Jenő (1879–1959) szobrászművész és építész, a Bory-vár építője
Itt élt György Oszkár (1882 – 1944) költő, műfordító
Itt született Szekfű Gyula (1883 – 1955) történetíró
Itt született Fábián Gáspár (1885–1953) építész
Itt született Vadász Elemér (1885. március 1. – 1970. október 30.) geológus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas, a Magyarhoni Földtani Társulat örökös díszelnöke
Itt született ifj. Havranek Lajos (1890–1966) kőfaragómester
Itt született Hermann László (1890–1966) zeneszerző, tanár
Itt született Lányi Sarolta (1891–1975) költő, műfordító
Itt született Csitáry G. Emil (1892 – 1970) polgármester
Itt született Lánczos Kornél (1893–1974) matematikus, fizikus
Itt született Kiss Ferenc (1893 – 1978) magyar színész, érdemes művész
Itt hunyt el vitéz gertenyesi Hollósy-Kuthy László (1896 – 1979. július 25.) katonatiszt, a Tordai csata hőse
Itt tanult Kodolányi János (1899–1969) író
Itt született Borsos István József (1904-1936) rajztanár, festő- és szobrászművész
Itt született Kormos Lajos Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész, színházigazgató (1910-1972)
Itt született Binder Béla (1905–1977)
Itt született Jankovich Ferenc (1907–1971) Kossuth–díjas író, költő
Itt született Szabó Miklós (1909–1999) énekes
Itt élt Weöres Sándor (1913–1989) költő könyvtárosként
Itt élt és hunyt el Áron Nagy Lajos (1913–1987), 1939-től itt tanított rajztanárként
Itt élt Dr. Fitz Jenő (1921–2011) történész, régész, Gorsium feltárója
Itt hunyt el Tabódy István (1921 – 2000. szeptember 25.) római katolikus pap
Itt élt Pilinszky János (1921–1981) költő élete vége felé
Itt született Kuczka Péter (1923–1999) író
Itt született Ihász-Kovács Éva (1930) Fekete István-díjas költő, író, A Magyar Kultúra Lovagja
Itt született Keszei István (1935) Sík Sándor-díjas magyar költő.
Itt született Stancsics Erzsébet (1944) költő, író, a Táncsics család leszármazottja
Itt született Várkonyi András (1949) színész
Itt született König Róbert (1951–2014) grafikusművész
Itt született Boross Ottilia (1951) pszichológus
Itt élt Simon M. Veronika (1952) Munkácsy, Cserhát és egyéb díjas egyházművész
Itt született Fa Nándor (1953) vitorlázó
Itt született, él és tanított Engler Péter (1954) geodéta és építőmérnök
Itt született Sashalmi József (1957) színész
Itt tanult Kubik Anna (1957) színművésznő, a Teleki Blanka Gimnázium diákja volt angol tagozaton
Itt született Kuna Károly (1957) színész
Itt született Bihari Puhl Levente (1957) képzőművész
Itt született Seres Ildikó (1962) Jászai Mari-díjas színész; a Vasvári Pál Gimnázium diákja volt
Itt született Orbán Viktor (1963), Magyarország miniszterelnöke; a Teleki Blanka Gimnázium diákja volt
Itt született Mészáros Péter (1969) Arany Pálma díjas filmrendező
Itt született Mészáros Sára (1977) színésznő
Itt született Vörös Zsuzsanna (1977) olimpiai bajnok öttusázó
Itt született Kalmár Tibor (1978) médiaszakember, író, tanár
Itt született Babai Dániel (1982) néprajzkutató
Itt élt Karácson Tamás (1987), aki ma Fluor néven ismert, 10 éves korától 20 éves koráig. Az eredetileg várpalotai fiú Fehérvárt tartja szülővárosának.
Itt született Szabó Krisztián (1989) sakkozó, nemzetközi nagymester
Itt született Szabó Balázs Máté (1997) humorista
Itt született Géczy Mihály
Itt élt Szalay László történész
Itt él Bartos Cs. István vándorfilozófus
Itt született Aracsi Norbert filmrendező
Itt született Szoboszlai Dominik labdarúgó

Helyi fejlesztések, projektek

Category Title

Kórház parkolójának felújítása

Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztése (Folyamatban)
Belgyógyászati tömb kialakítása a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, valamint ezzel összefüggő parkoló fejlesztés (Folyamatban)
Alba Aréna multifunkcionális csarnok megvalósítása, valamint az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések (Folyamatban)
Székesfehérvár - Börgönd repülőtér és ipari terület fejlesztésének tervezése (Folyamatban)
Árpád-ház Program (2013-2038) keretében „Az ország bölcsője” székesfehérvári program részeként Árpád-ház Kutatóintézet, Bazilikatörténeti Kiállítótér és Kőtár, valamint ideiglenes látogatóközpont kialakítása, az Aranybulla emlékmű rekonstrukciója, területének rendezése (Folyamatban)
Ciszterci Szent István Gimnázium bővítése (Folyamatban)

Helyi foglalkoztatási együttműködések Székesfehérvár és járása területén

A kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztés Székesfehérvár gazdaságfejlesztési céljaihoz, a hátrányos helyzetű, nyilvántartott álláskereső személyek aktív munkaerőpiacra való visszaterelésével a gazdasági szereplők igényeihez járul hozzá. A megyeszékhely tágabb térsége foglalkoztatásában is kiemelkedő szereppel bír. Székesfehérvár 25-30 km sugarú köre az a térség, mely települései foglalkoztatottjainak kiemelkedően nagy része (minimum egyharmada) jár be a megyeszékhelyre dolgozni.

A projekt célcsoportjai:

25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdők
50 év feletti munkaképes lakosság
alacsony iskolai végzettségűek
foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülök,
GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, gyermeket egyedül nevelők,
inaktívak,
megváltozott munkaképességűek
roma nemzetiséghez tartozó személyek
tartós munkanélküliek

A projekt támogatási eszközei:

munkaerő-piaci szolgáltatások (pl.: mentori szolgáltatás, munkáltatói kapcsolattartás, munkatanácsadás)
a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű célcsoport számára több konstrukcióban kínált bértámogatás
legfeljebb kilencven napos munkatapasztalat-szerzés támogatása
a bértámogatás szempontjából nem hátrányos helyzetűek számára de minimis jogcímen lehet a projekt keretében bérköltség támogatást nyújtani
a célcsoport számára munkába járás útiköltsége támogatása
a foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása (képzési költség; képzéshez kapcsolódó helyi/helyközi utazás; keresetpótló juttatás).

Szerződött támogatás összege: 285 000 000 Ft.

Illegális hulladéklerakók felszámolása

A Belügyminisztérium támogatásával megvalósuló program keretében Székesfehérvár Önkormányzatának tulajdonában főként külterületi vagy lakóterületektől kissé távolabb eső területek, ingatlanok kerülnek megtisztításra. Ez összesen mintegy 769.377 négyzetméternyi terület megtisztítását jelenti, becslések szerint 220 köbméter hulladékoktól, melyek főként építési bontási, egyéb települési, illetve lom hulladék kategóriájába eső hulladékok. A program keretében Székesfehérvár Önkormányzatának tulajdonában főként külterületi vagy lakóterületektől kissé távolabb eső területek, ingatlanok kerülnek megtisztításra. Ez összesen mintegy 769.377 négyzetméternyi terület megtisztítását jelenti, becslések szerint 220 köbméter hulladékoktól, melyek főként építési bontási, egyéb települési, illetve lom hulladék kategóriájába eső hulladékok.

A projekt keretében szerződött támogatás összege: 5 824 753 Ft.

Új bölcsőde létrehozása Maroshegy városrészben

A kormányzati támogatással létrehozandó új bölcsőde hozzájárul a kisgyermeket nevelő helyi lakosok helybeni munkavállalásának támogatásához, cél a családok segítése, a megyeszékhelyen esetlegesen fellépő kapacitáshiány oldása a 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátásában, elhelyezésében. Továbbá az Úrhidai úton kialakításra kerülő új intézmény létrehozása tehermentesíti a város központi területén és környezetében elhelyezkedő meglévő bölcsődéket, figyelemmel a jövőbeni várható igények kiszolgálására is.

A fejlesztési elképzelés szerint az új bölcsőde létesítésével 56 db férőhely kialakítása történik meg, négy 14 fős csoportra elosztva. Az új épület a kor szakmai-szolgáltatási, építészeti-energiahatékonyságbeli kívánalmainak minden tekintetben megfelelő, hosszú távon fenntartható létesítményként tervezett.

A projekt keretében szerződött támogatás összege: 1 150 000 000 Ft.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városház tér 1. sz. alatti épületének teljeskörű épületenergetikai korszerűsítése

A kormányzati támogatással megvalósuló beruházás Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal közel 320 éves műemléki épületét érinti.

Az energetikai felújítás részét képezi a fémszerkezetek restaurálása, valamint az ezekhez kapcsolódó bontási és helyreállítási munkálatok elvégzése, a kő- és falszerkezetek restaurálása, valamint az ezekhez kapcsolódó bontási és helyreállítási munkálatok elvégzése. Az épület homlokzatának hőszigetelő felületképzése, mely magában foglalja a falak nedvesedésének megszüntetését, utólagos falszigetelését, a málló vakolatrészek leverését és új elkészítését, bádogozást, valamint ezzel összefüggésben a zárófödém hőszigetelése, valamint az épület lapostetős részeinek hőszigetelése. Az energetikai megtakarítás legnagyobb részét a tetőfelületre tervezett napelemes rendszer kialakítása jelenti, melyhez szükséges a tetőszerkezet megerősítése (tetőfedő és bádogozási munkák elvégzése) és a héjazat cseréje. Az épület nyílászáróinak egy része az elmúlt évek során már cserélésre, illetve felújításra került, jelen komplex rekonstrukció keretében a fennmaradó nyílászárók cseréje történik meg. A napelemes rendszer telepítésével egyidejűleg elengedhetetlen az épület erősáramú felújítása, új vezetékek, elosztók és szerelvények, valamint az elektromos hálózati rendszer korszerűsítése mellett új energiatakarékos világítótestek elhelyezése, valamint az épület lábazati és laposfödémvízszigetelése.

A projekt keretében szerződött támogatás összege: 1 179 974 190 Ft.

Innovatív Szociális Szolgáltató Központ épületenergetikai korszerűsítése és a SECAP akcióterv kidolgozása

Az energetikai korszerűsítéssel érintett épület a Székesfehérvár, Irányi D. u. 4. szám alatt található utcafronti épületegyüttes, melynek felújítása során az épület pincéjében talajnedvesség elleni vízszigetelés készül. Elkészül a homlokzati lábazat hőszigetelése extrudált hőszigetelő lemezzel, a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapot lemez elhelyezésével. A homlokzati hőszigetelésekre az előírt technológia betartása mellett, a szükséges rétegek, kiegészítő elemek beépítésével felhordásra kerül a szilikát vakolat, valamint a lábazati vakolat. A meglévő, rossz hőszigetelésű fa homlokzati nyílászárók helyett korszerű, hőszigetelt, fokozott légzárású műanyag nyílászárók kerülnek beépítésre az esetlegesen szükséges takaró, kiegészítő elemekkel együtt. Az épület padlásfödémére vízszintesen kerül elhelyezésre, fektetésre a kőzetgyapot hőszigetelés, ezzel biztosítva a felső szint megfelelő hővédelmét. A pince helyiségeiben csak minimális fűtés lesz, így a földszinti irodák, helyiségek megfelelő hőszigetelése érdekében a pinceszint, későbbiekben használaton kívül maradó helyiségeinek mennyezetére alulról kerül elhelyezésre a szálas hőszigetelő anyag. Az érintett épületegyüttesben található 2 db, 50 m2 alapterületű lakás, melyek belső felújítással nem, azonban a padlásfödém szigetelésével, illetve a külső homlokzati szigeteléssel, vakolással érintettek.

A Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (SECAP) célja az energetikai helyzet, az energiafogyasztás felmérése, a klímaváltozáshoz kötődő települési jelenségek feltárása, javaslattétel az energiafelhasználás mérséklésére, a klímahatások elleni alkalmazkodásra, továbbá a várható eredmények számszerűsítése és az intézkedések, hosszútávú stratégiák meghatározása. A projekt keretében szerződött támogatás összege: 78 764 960 Ft.

Székesfehérvár déli összekötőút megvalósítása

A kormányzati támogatással megvalósuló projekt célja Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdasági területei jó színvonalú közúti elérhetőségének biztosítása a vállalkozások és a munkavállalók számára.

Az európai uniós támogatás felhasználásával új közúthálózati elemként megvalósul a 62. sz. főút és a 63. sz. főút folytatásaként városba vezető a Seregélyesi út és Sárkeresztúri út átkötése a Juharfa utca és a Köles utca közötti tervezett nyomvonalon 2 db vasúti keresztezés feletti közúti felüljáró létesítésével valamint az Új Váralja sor – Déli Vasút utca folytatásaként megvalósuló – átkötő út. Emellett tervezetten kapcsolódó közúthálózati fejlesztésként elkészül a Takarodó út korszerűsítése és bekötése a 62. sz. főút és a 63. sz. főút közötti átkötő útba, illetve Köles utcába a beavatkozási területtel érintett gazdasági területek elérhetőségének megerősítése céljából.

A fejlesztés keretében 1050 méter út kerül felújításra, 4085 méter új út épül, 4418 méter kerékpárforgalmi létesítmény és 5226 méter bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmény kerül kialakításra. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg, tervezett befejezési dátuma: 2023.06.30.

Szerződött támogatás összege: 4 479 211 016 Ft.

Klímastratégia létrehozása és szemléletformálás Székesfehérváron"

A hazai kibocsátáscsökkentés és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése érdekében a kormányzati támogatással megvalósuló projekt a székesfehérvári helyi szintű klímastratégiai dokumentum kidolgozásával biztosítja a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló helyi tevékenységek kereteinek biztosítását. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztás a helyi lakosság körében és bevonásukkal egyéni, közösségi-szervezeti szinten is megvalósul a projekt szemléletformáló elemeinek megvalósítása kapcsán és a stratégia tervezési folyamata során. A megvalósítandó projekt tevékenységei a hazai, EU-s és egyéb nemzetközi szintű klímaváltozással kapcsolatos szakpolitikai elvárások teljesítését segítik elő.

A projektben az alábbi főbb tevékenységek valósulnak meg:

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Klímastratégiájának kidolgozása
intézményi, települési, interaktív tematikus szemléletformálási programsorozatok szervezése és lebonyolítása: interaktív klímastratégiára épülő két alkalmas szemléletformálási program kidolgozása; városkörnyéki tájegységek bemutatása Ökotúrák lebonyolításával
települési figyelemfelhívó akciók megvalósítása 2021. évben (fesztivál, konferenciák, interaktív kiállítás)
ismeretterjesztést célzó kiadványok kidolgozása, terjesztése; szemléletformáló tartalmú kiállítható molinók, illetve kiadványok készítése
a projekt számára dedikált weboldal létrehozása.

A projekt keretében szerződött támogatás összege: 20 000 000 Ft.

Székesfehérvár területén fenntartható városi közlekedésfejlesztés

A kormányzati támogatással bíró projekt célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg a megyei jogú városok területén, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléshez, a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi környezet kialakulásához, valamint a fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó céloknak a teljesüléséhez.

A projekt keretében olyan lakó- és forgalomvonzó területeket egyaránt magába foglaló funkcionális egységek kijelölésével tervezett fejlesztések megvalósítása történik, amelyek a beavatkozási területen a közlekedési úthálózat kerékpárosbaráttá alakítását, kerékpáros alaphálózat kialakítását eredményezik.

A projekt keretében tervezetten az alábbi szakaszok kialakítása történik meg:

Engedélyköteles szakaszok: Széna téri út (Királysor/Rákóczi u. körforgalomtól a Berényi út) (bal old) 340 m; Mátyás király körút (Schwabisch G. utcától a Zichy ligetig Várkörútig) 289 m; Schwäbisch G. u. 215 m; Szabadságharcos u. (Mátyás király körúttól a Mészöly G. u.) 225 m; Színház u.-Domus melletti átvezetés, Ybl M. ltp. 113 m; Bőrgyár u. (a Palotai úttól a Kelemen B. utcáig, a Palotavárosi tavak felé) 488 m; Piac tér (a Selyem utcától a Vörösmarty térig) 352 m; Vörösmarty tér átkelés (Budai útnál) 74 m; Balatoni u. (Hosszúsétatér - Vörösmarty tér)– Vak Bottyán köz 279 m; Mikszáth K. u. 268 m; Széchenyi u. (Horvát I. csp-tól délre jobb oldalon) u.) 212 m; Prohászka O. u.(Várkörút - Horvát I.u.), kiemelt szegély átépítés 598 m; Hosszúsétatér (Balatoni u. - Horvát István u.) 296 m; Hosszúsétatér folytatásában átkötés a Balatoni út és a szervízút között 34 m; Rákóczi u. (Széna tér - József A. u.), útfelújítás és térkő burkolat csere + körforg. 326 m; Zámoly u. - Kiskút u. és vízelvezetése, Kiskút u. burkolatfelújítás 1590 m; Berényi út (7. sz. főúttól a Pozsonyi útig) 388 m;

Nem engedélyköteles szakaszok: Cserkész u. - Kertalja u. 1136 m; Alvinci u. - Dési u. - Segesvári u. 1813 m; Színház u. 165 m; Vörösmarty tér szervízút és Piac téri északi ág 220 m; Vörösmarty és Piac térhez csatlakozó Tolnai u. 188 m; Mártírok útjára csatlakozó Erzsébet u. - Fűtőház u. - Gyár u. - Ifjúság u - Kinizsi Pál u. Zrínyi u. 2126 m; Hosszúsétatér (Horvát I. u. - vasút között) 340 m; ,Mártírok útjához kapcsolódóan: Neumann János u. (Madách u. - Láncos Kornél u.), Kandó Kálmán u., Jedlik Ányos u., Puskás Tivadar u., Lánczos Kormél z. Raktár u. (Puskás T. u. - Mártírok útja) , Hunyadi u. (Kinizsi u. - Madách u. ) 1900 m; Fecskepart - Tompa M. u. - Kisteleki u. , Csutora u., Koppány u. (Csutora u. - Kertalja u.) , Forgó u., Marhacsapás u., Kertalja köz 4400 m.

Forgalomtechnikai beavatkozás hossza: 12.288 m. Újonnan épített kerékpárforgalmi létesítmények hossza: 6087 m, összesen 18.375 m.

A projekt keretében szerződött támogatás összege: 1 917 630 588 Ft.

Zöld város – Fehérvár tüdeje II. ütem

A Zöld Város – Fehérvár Tüdeje fejlesztési program célja, hogy az extenzív fejlődést ellensúlyozza egy nagyszabású zöld- és rekreációs terület fejlesztéssel. A projekt keretében parkosítás, valamint gazdaságélénkítő tevékenységként kiszolgáló létesítmény kialakítása valósul meg, vizesblokk és kereskedelmi-szolgáltató funkciójú épület építésével, a működtetéshez szükséges tárgyi eszköz beszerzésekkel együtt. A projekt tartalmazza teljes rétegrendjében vízáteresztő burkolatú gyalogos sétányok létesítését, a parkolók kialakítását, valamint a közművesítést. Az erdősítés, fásítás során a növényfelület, élőhelyek és a biodiverzitás növelése, a zöldfelületet növényállományának rekonstrukciója, gyomirtás és a beteg fák eltávolítása, valamint ápolási munkák, védő fasorok és erdősávok telepítése, a városklíma, hősziget-hatás ellen árnyékoló, lombhullató, klímatűrő fasorok, cserjesávok és több szintes zöldfelületek létesítése a cél.

A projekt keretében szerződött támogatás összege: 2 000 000 000 Ft.

Helyi közösségfejlesztés Székesfehérváron

A projekt eredményeként fejlődik a közösség tagjainak egymás iránti felelősségtudata, a helyi civil társadalom megerősödése segíti a helyi közösségekben felmerülő problémák megoldását és az önálló cselekvési képességek erősítését, élénkül a civil aktivitás, kialakulnak, illetve megerősödnek a szükséges kompetenciák, az önkéntesség, a helyi identitás, valamint a településhez és a településrészekhez való kötődés.

A projekt legfontosabb célja a településrészeken megvalósuló közösségfejlesztés, mely több elemből áll:

Helyi igényekhez igazodó cselekvési tervek és rendezvénynaptárak elkészítése;
Közösségi tevékenységek történeti feltárása pl.: helytörténeti dokumentumok összeállítása;
Helyi nyilvánossági fórumok működtetése pl.: honlap, helyi újság, stb.;
Közösségi akciók, tevékenységek, események lebonyolítása: helyi hagyományok feltárása, közösségi kiállítások szervezése, közösségi eredmények bemutatása, településrészi kezdeményezések megvalósítása pl.: városrészi piknikek, családi napok, ismeretterjesztő előadássorozatok, stb.;
Közösségi programok biztosítása: klubfoglalkozások, táborok, kulturális programsorozatok, egészséges életmódot népszerűsítő rendezvények, stb.;
A közösségfejlesztési folyamatról információs pont kialakítása a helyi lakosságot érintő közhasznú információkkal pl.: programajánlatok, intézmények, szervezetek elérhetőségei, hasznos információk, stb.;
Képzések, tréningek, tanulmányutak szervezése.

A projekt keretében szerződött támogatás összege: 253 000 000 Ft.

Batthyány utcai rendelő felújítása

Kormányzati támogatásnak köszönhetően Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata az alapellátás infrastrukturális fejlesztés keretében a Batthyány utca 7475/4 helyrajzi számú ingatlanon meglévő felnőtt háziorvosi rendelő felújítását, eszközök beszerzését, valamint a Batthyány utca 7475/3 helyrajzi számon lévő gyermekorvosi rendelő és védőnői tanácsadó számára kizárólag eszközök beszerzését valósítja meg. A felnőtt háziorvos rendelőben 4 fő háziorvos, a gyermek háziorvosi rendelőben 2 fő házi gyermekorvos végzi a háziorvosi alapellátási feladatokat. A 2 fő házi gyermekorvos látja el külön rendelési időben az iskolaorvosi feladatokat is.

Az infrastrukturális fejlesztés mellett orvosi eszközök, rendelők/tanácsadók, várók komfortosítását szolgáló bútorzatok, valamint informatikai eszközök beszerzésére is sor kerül.

A szerződött támogatás összege: 113 042 679 Ft.

Bölcsődei intézmények eszközfejlesztése

Fejlesztési cél a bölcsődék korszerű, a gyermekek lelki és testi fejlődésüket elősegítő, biztonságos korszerű játékokkal való ellátása. Székesfehérvár területén belül négy különböző létesítményt érint a fejlesztés a Nyitnikék, a Napraforgó, a 7. számú és a 8. számú bölcsődét.

A 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátását, testi-szellemi fejlődését elősegítő eszközök beszerzése valósul meg a projekt által. Az eszközök magukba foglalják a játék és fejlesztőeszközöket, mint a játékbabák, puzzle-k, bábkészlet, mágneses építőkészletek. A higiénia megtartását segítő eszközök, informatikai eszközök, például asztali PC vagy CD lejátszó is kiemelt szerepet kapott. A csoportszobai bútorok illeszkednek a már meglévő bútorokhoz, azokkal összhangban kerültek kiválasztásra mind esztétikai szempontból, mind az szerint, hogy milyen funkciókat látnak el a bölcsődék mindennapi életében.

Megvalósítási helyszínek:

8000 Székesfehérvár, Tóvárosi In. 69. (hrsz. 6188/11)

8000 Székesfehérvár, Szeder utca 10. (hrsz. 4403)

8000 Székesfehérvár, Kisteleki utca 86/B (hrsz. 1719)

8000 Székesfehérvár, József A. utca 34. (hrsz. 8692/2)

A projekt keretében szerződött támogatás összege: 10 501 441 Ft.

Maroshegyi Óvoda bővítése

Kormányzati támogatásnak köszönhetően a Maroshegyi Óvoda (Székesfehérvár, Rádió út 1.) bővítése valósul meg. A pályázat célja az óvodai ellátás korszerűsítése és biztonságosabbá tétele épületbővítéssel, parkolók építésével, valamint a külső tér megújításával és udvari eszközök beszerzésével.

A fejlesztés eredményeként létrejövő épületben az óvodai férőhely 60 fővel bővült. A meglévő 8 csoportszoba mellett további két foglalkoztató csoportszoba, tornaszoba, sószoba, két öltöző, mozgáskorlátozott WC és egy több funkciót ellátó közlekedő, folyosó kialakítása valósult meg. Az épület bővítésével együtt energetikai és gazdasági szempontból megvalósult az intézmény épületgépészeti felújítása is. A meglévő épületrészben a kazán helyiségben, 3 db új gázkazán került elhelyezésre, amely az egész épület fűtését ellátja.

Fejlesztési cél továbbá az Óvoda udvarának a gyermekek mozgásigényét kielégítő és testi fejlődésüket elősegítő, biztonságos, az európai unió előírásainak megfelelő, korszerű játékokkal való ellátása. A beszerzendő új eszközök a következők: 3 db fészekhinta, 1 db ovi-foci (medence bontással), 2 db rugós libikóka 4 személyes, 3 db rugós játék autó nagy, 2 db forgó, 1 db 2rugós 4 személyes libikóka, 2 db 3m-es zsindelyes, 12 személyes kiülő padokkal és asztallal, 1 db fedett homokozó.

A fejlesztés eredményeként 29 db (melyből 1 db akadálymentes) parkolóhely került kialakításra.

A projekt keretében szerződött támogatás összege: 159 983 796 Ft.

Innovatív Szociális Szolgáltató Központ kialakítása

A kormányzati támogatással is bíró projekt megvalósítási helyszíne a Székesfehérvár, Irányi Dániel u. 4. szám alatt található, az ingatlan Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában áll. A tervezéssel, felújítással érintett terület az épület Irányi Dániel utcával határos traktusa – mely jelenleg üres, használaton kívüli, valamint a csatlakozó épületrész, továbbá az ehhez csatlakozó kert és parkoló.

A projekt során felújított, korszerűsített épületben a Székesfehérvári Család- és Gyermekjóléti Központ, valamint az Önkormányzati Informatikai Központ kerül elhelyezésre. A belső terek a Székesfehérvári Család- és Gyermekjóléti Központ speciális feladatainak figyelembe vételével kerülnek kialakításra. A külső térben parkolók és zöldfelület kerül kialakításra.

Szerződött támogatás összege: 580 250 000 Ft.

Segítő Fehérvár program

A kormányzati támogatással megvalósuló projekt legfontosabb célja a korábbi szociális célú város-rehabilitációs program akcióterületén, valamint a város más területein komplex lakosságvédelmi és prevenciós program megvalósítása, mely az alábbi elemekből épül fel:

Iskolai és óvodai közegben közösségfejlesztési programok megvalósítása, melyek előkészítik a későbbiekben bevezetésre kerülő iskolai és óvodai szociális munkát, annak módszereit.
Gyermekek iskolai felzárkóztatását segítő tevékenység: a gyermekekkel történő intenzív fejlesztő munka, mely során személyre szabott, egyedi módon történik a készségfejlesztés és ezen keresztül az iskolai felzárkóztatás.
Szülőklub, valamint baba-mama klub, keretei között preventív munka, közösségfejlesztés.
A társadalmi integrációt elősegítő, komplex esetmenedzselés a hatékony problémakezelés érdekében. Minden programban résztvevő személy esetében lehetőség van a problémák feltérképezésére, az egyéni fejlesztési terv elkészítésére, folyamatos mentorálásra, melyek segítségével sok esetben a problémák fokozódása megelőzhető (lakhatási lehetőség megtartható, a gyermek családból történő kiemelése megelőzhető, megelőzhetővé válnak a hosszan fennálló, nehezen kezelhető problémák).
A család- és gyermekjóléti szolgáltatás kiterjesztése: prevenciós, megelőző tevékenységek megerősítése, illetve a szolgáltatás kiterjesztése, bővítése, helybe vitele az akcióterületre.
Krízishelyzetekre kidolgozott (naponta, rendszeres keretek között) családgondozás, szociális segítő munka biztosítása.
Mediációs probléma-megoldási lehetőség biztosítása.
Antidiszkriminációs programok kidolgozása és esetleges elindítása.
Pénzügyi, családszervezési és életvezetési tanácsadás: háztartási klub, hiteltanácsadás, illetve adósságkonszolidálási tanácsadás keretei között.
Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok: az ügyfelek esetében a munkába állást gátló, hátráltató tényezők felkutatása, azok azonosítása és a projekt nyújtotta kibővített szociális munkás eszköztárral a kialakult helyzet megoldása.
Törekvés az egészség fejlesztésére: Mentálhigiénés egyéni tanácsadás és csoportos foglalkozások bevezetése, melyek segítséget nyújtanak azon ügyfeleknek, akik vagy enyhe vagy (még) nem diagnosztizált mentális betegségekkel küzdenek.
Preventív egészségügyi, egészségfejlesztési programok, egészségnapok, szűrőnapok, sportnapok szervezésével.
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, tájékoztató, szervező tevékenységgel.
A hatósági szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, ügyintézésben való aktív segítségnyújtás: a program keretében „ügysegédként” egy adott probléma megoldását egy szakember végigmenedzselné a családban, mellyel sok esetben akár a kérelmezés előtti vagy a hiánypótlás miatti időszakok rövidülhetnek.
A közszolgáltatásokhoz való hozzájutás, hozzáférés javítása, a szolgáltatók és az ügyfelek közötti konfliktusok kezelése, megelőzése (kommunikációs, logisztikai, szervezési segítség).
Bűnmegelőzést elősegítő programok: szemléletformáló programok szervezése, mely a szociális munkás szakemberek, illetve esetlegesen a rendőrök, közterület-felügyelők rendszeres, napi jelenlétének biztosításával, illetve a jogkövető magatartásminta nyújtásával és az elrettentés eszközeinek bemutatása mellett valósulna meg.
Szociális szakemberek szupervíziója (szakmai személyiségfejlesztő módszer): kiégés megelőzése, stressz kezelés.

A projekt fő szakmai célja, hogy hosszú távon kezelje a Székesfehérváron élő hátrányos helyzetű társadalmi réteghez tartozók problémáit. A programelemek között fontos szerep jut a gyermekekkel, fiatalokkal kapcsolatos komplex (szociális, egészségügyi és fejlesztő) szakmai munka elsődlegességének, mely a szocializációs hátrányok generációk közötti átadását hivatott csökkenteni.

A szerződött támogatás összege: 217 015 295 Ft.

Kisléptékű közlekedési célú fejlesztés a munkaerő mobilitás és a gazdaságfejlesztés érdekében

A kormányzati támogatásnak köszönhetően megvalósuló fejlesztés keretében helyi, önkormányzati tulajdonú, gazdasági övezetet feltáró, gazdasági területek felé vezető utak fejlesztése valósul meg az alábbi 3 helyszínen:

Balatoni út felújítása az Úrhidai úti körforgalomtól az elkerülő út (7 – 8sz. főutak) – csomópontjáig 760 méter hosszan: az érintett szakasz kopóréteg felújítása és a hozzá tartozó padka rendezése valósul meg a projekt keretében;
Útfelújítás Feketehegyen a Kőrösi utca - Sajó utca csomóponttól a Farkasvermi út - Pityer utca csomópontig 1170 méter hosszan: a szakaszon járda akadálymentesítése, kopóréteg felújítása, egyes szakaszokon teljes pályaszerkezet cseréje és vízelvezetés javítása valósul meg;
A Szárcsa utca 27. számtól a Sárkeresztúri út 61. számig kerül felújításra, a Sárkeresztúri út útcsatlakozásával együtt 1100 méter hosszan. A szakaszon a kopóréteg felújítása és a hozzá kapcsolódó padka rendezése valósul meg, egyes szakaszokon pályaszerkezet cserével.

A projekt keretében valósul meg az útmentén haladó járda akadálymentesítése, csapadékvíz-elvezetés felújítása, forgalomtechnikai tevékenységek, autóbuszöböl, autóbusz megálló felújítása is.

Projekt összköltsége: 317 769 511 Ft.

Székesfehérvár 8. sz. főút kiváltására a Japán utca - Amerikai fasor - Holland fasor mentén kerékpárút-hálózat fejlesztés

Kormányzati támogatással a Sóstó Ipari Park területén kerékpárút került kialakításra, ahol mintegy 39 cég működik több mint 8.000 foglalkoztatotti létszámmal, emellett több kereskedelmi célú forgalomvonzó létesítmény is található a területen (Auchan, Decathlon, stb). A kerékpárút hossza a Japán utca – Amerikai fasor – Holland fasor mentén 1.880 m, szélessége 3,25 m. A szórványos gyalogos forgalom okán elválasztás nélküli gyalog-és kerékpárútként kerül kialakításra, a Magyar Kerékpárosklubbal egyeztetett módon.

A projekt keretében Székesfehérvár területén, a Japán utca - Amerikai fasor - Holland fasor szakaszain kerékpárút építés, valamint a Japán utcai szakaszán közvilágítás-fejlesztés és csapadékcsatorna fejlesztés valósult meg.

A forgalom Vásárhelyi útra történő biztonságos kivezetése érdekében a Japán utca – Vásárhelyi út kereszteződésében, az útpálya felületen burkolati jellel jelölt kerékpárforgalmi létesítmény kialakítására került sor felfestéssel (75 méter hosszon) a projekt részeként.

A Holland fasor meglévő kerékpárútszakaszának (G szakasz) felfestését és közlekedés táblái kihelyezését (436 m) a város saját beruházásként, a 100% tulajdonában lévő Városgondnokság Kft. éves üzleti terve terhére, a projektjavaslattal párhuzamosan valósítja meg. A kerékpárforgalmi létesítmény fenntartásához pedig beszerzésre került egy önjáró multifunkciós gép, amely az alapgépen túl a seprés, hóeltakarítás, fűnyírás feladataira alkalmas tartozékokat is magában foglalja.

A projekt elszámolható összköltsége: 199 997 547 Ft.

Sóstó Természetvédelmi Terület

A helyi és országos védettséget is élvező Sóstó természetvédelmi terület 1,1 milliárd forintból újult meg. A látogatóközpontban helyet kapott a természetvédelmi terület értékeit bemutató kiállítás és kialakítottak egy konferenciatermet is. Az Európában is egyedülálló, fertős jellegű, 218 hektáros terület Székesfehérvár legnagyobb egybefüggő zöldfelülete. Az elmúlt évtizedekben a tó vízgyűjtő területének csökkenése miatt veszélybe került a terület fennmaradása. 2016 elején lőszermentesítéssel, nádaratással kezdődött a rehabilitáció, majd a tómeder kotrása következett: az Északi-tóban mintegy 65 ezer köbméternyi iszapot mozgattak meg, amiből főként költőszigeteket alakítottak ki a madarak számára. A mederkotrás mellett a munka egyik legfontosabb eleme a vízpótlás biztosítása volt, amelyet a szakemberek a Basa-árok folyásirányának megváltoztatásával, valamint tisztított szennyvíz bevezetésével oldottak meg, de a Sóstói Stadion tetőszerkezetén összegyűlő esővíz is a tóba folyik. A területen csaknem hét kilométeres tanösvény épült, a fahidak felújításával és újak építésével a tó teljesen körüljárhatóvá vált. Épült egy 500 négyzetméteres napozóstég, megújult két madárles, de játszóteret és fitneszparkot is kialakítottak a parton. A munka során a tó körül több mint 400 fát, 1700 cserjét és 3000 évelő növényt ültettek el. A fejlesztés utolsó elemeként pedig elkészült a vadmadárkórház. A legmodernebb orvostechnológiai eszközökkel felszerelt elsősegélynyújtó épületből és egy digitális eszközökkel felszerelt, tágas közösségi térből álló komplexum mellett játszótér és madárröpdék kaptak helyet. Az érkezőket kialakított parkoló és kerékpáros létesítmények fogadják. A látogatók üvegezett nyílászárókon keresztül megnézhetik a műtőben, a vizsgálóban és az előkészítőben zajló tevékenységeket, és három kórterembe is betekintést nyerhetnek. A röntgen- és laborhelyiségek az épület fő közlekedőjéből és a vizsgálóból is megközelíthetők. A látogatóktól elzárt részen alakították ki az irodát és a pihenőszobát a teakonyhával. Itt kapott helyet két kórterem, raktár, takarítószertár, öltözők, mellékhelyiségek zuhanyzókkal. Az összesen öt kórteremben 20 madár egyedi és 10 madár csoportos elhelyezésére van lehetőség. Az épület előterén áthaladva juthatunk el az utógondozó ketrecekhez és a nagyobb méretű madárröpdékhez. A szabadtéri vadmadárröpdékben és ketrecekben összesen 80 gyógyult, rehabilitálásra váró madár bemutatására van lehetőség. Az elsősegélynyújtó-épületben helyet kapott a recepció és egy kisebb konferenciaterem, ahonnan kilátás nyílik a madárröptetőkre. A területen egy szép játszóteret, a központ előtt pedig 17 parkolóhelyet, egy buszbeállót és kerékpártárolót alakítottak ki.A beruházás 550 millió forintba került, ami állami forrásból valósulhatott meg.