Polgármester: Wéninger László (FIDESZ-KDNP)
Képviselő-testület összetétele: 4 képviselő (4 független)
weboldal: http://www.balinka.hu/
|
Lakosság |
891 fő |
|
Terület |
18,62 km² |
Leírás – Történelemi ismertető
A település neve 1193-tól fokozatosan alakult ki (Boyanka, Boyenka, Bayonka, Baysonka, Bayinka, Balinkay) és 1755-től viseli a Balinka nevet. A birtok az Árpád-házi királyok korából eredeztethető. Az oklevelek szerint 1193-ban III. Béla király a székesfehérvári keresztes lovagoknak ajándékozta „Boinca” néven. Ezt követően a királyok gyakran adományozták más és más főúri családnak egészen a törökök elleni háborúkig. Ezekben a harcokban a falu teljesen elpusztult. A falu a XVII. században német lakosokkal települt újra, akiknek tapasztalatuk volt az erdő-, szőlőgazdálkodás és az állattenyésztés területén.
Balinka 1873-ban községgé alakult, az isztiméri körjegyzőség tagjaként.
Nemsokkal ezután, 1876-ban hatalmas tűzvész pusztított és a fél falu elpusztult. 1880-ban három alkalommal is megismétlődött a tűzvész és csak a cseréptetős épületek maradtak meg.
A tőkés fejlődés első évtizedeiben belső elvándorlás kezdődött, majd Európa, sőt a tengerentúl következett. Amerikába 1913-ig több száz balinkai költözött el. 1920-ban megnyitott a kisgyóni bánya, mely elindította a fejlődést, ezen kívül a parasztság a zöldségtermesztéssel tett szert nagyobb jövedelemre. Híres a balinkai káposzta, a vöröshagyma és a tök.
A világháborúk is hatással voltak a település életére, az I. világháború 14, a II. világháború 39 áldozatot követelt. A német ajkú lakosok közül 1948-ban 16 családot telepítettek ki Németországba, számukat növelték azok, akik 1945-ben elmenekültek külföldre és onnan nem tértek haza a háború után, valamint az 1956-ban disszidálók.
A Balinkához tartozó Mecsér a Klosterneuburgi rendháznak volt a birtoka az államosításig. Mecsér-pusztán akkortájt híres fegyverkovácsok is dolgoztak. A szénbányászat előretörésével 1955 és 1957 között bányász lakótelep épült itt, iskolával, orvosi rendelővel, klubházzal és könyvtárral.
Kisgyón 1541-ben a várpalotai, 1696-ban a csókakői várhoz tartozott, majd 1720-tól a Zichy családé volt, akik 1851-ben két részben eladták. 1913-ban az állam visszavásárolta katonai célra és a Honvéd Kincstár kezelésébe adta át. 1922-ben kezdődött itt a szénbányászat és 1972-ig működött. Ebben az időben közel száz bányász család lakott Kisgyónban. A szénvagyon kimerülése után megszűnt a bányászat, a közeli Balinkára szerelték át a berendezéseket és a bányászok is elhagyták Kisgyónt.
Szerencsére a gyönyörű környezetben lévő házak egy részét sikerült turisztikai célra megmenteni, a fejér megyei természetbarátok 1980-ban 11 kulcsos ház kialakításával létrehoztak egy turisztikai központot, amely azóta is fejlődik és igen kedveltté vált a természetbarátok, turisták körében. Kisgyón csodálatos természeti tája, morfológiai adottsága, az erdő és mező életközösségei, mikroklímája nagyon jó lehetőséget kínál „erdei iskola” megrendezéséhez.
Helyi fejlesztések, projektek
Gajavölgy utca felújítása - I. ütem
Kormányzati támogatással kerül sor a Gajavölgy utca burkolatának felújítására melynek I. ütemében megújul 319 méter útburkolat. Költsége: 23 000 000 Ft.
Bakonyi települések megújítása, közösségi élettér és szolgáltatások fejlesztése
A kapott támogatásból a Hivatal számítástechnikai berendezései lecserélésre kerülnek, a közösségi színterekre pedig sörpad garnitúrákat vásárolt az önkormányzat. Költsége: 2 700 000 Ft.
Temető fejlesztése
A Magyar Falu Program keretében a balinkai temető kerítése került felújításra.
Költsége: 5 000 000 Ft.
Útfelújítás
Kormányzati támogatással megújult az útburkolat 420 méter hosszan a Gyöngyvirág utcában és a Petőfi utcában. Költsége: 17 100 000 Ft.
Útfelújítás
A Magyar Falu Program keretében megújult az útburkolat a Gyöngyvirág utcában és az Ady Endre utcában. Költsége: 20 000 000 Ft.
Fenntartható települési közlekedés fejlesztés
Kormányzati támogatással gyalogátkelőhelyek, forgalomcsillapítás, gyalogos híd- és járda, buszvárók felújítása, fejlesztése valósult meg. Költsége: 115 000 000 Ft.
Digitális Jólét Program
Kormányzati támogatással a közösségi színtér számítástechnikai, informatikai eszközöket, ingyenes WIFI pontot kapott.
Eszközfejlesztés belterületi közterületek karbantartására
A Magyar Falu Program keretében az önkormányzat zöldterületi karbantartó eszközöket vásárolt, így például fűkaszát, fűnyíró traktort, sövényvágót, ágdarálót. Költsége: 5 800 000 Ft.
Orvosi eszközök
A Magyar Falu Program keretében orvosi műszerek, beteg nyilvántartó szoftver, védőnői eszközök kerültek beszerzésre. Költsége: 2 800 000 Ft.
Mecsér településrészi orvosi rendelő felújítása
Kormányzati támogatásnak köszönhetően az önkormányzat gondoskodott a településrészi orvosi rendelő hőszigeteléséről, tetőhéjazat cseréjéről, teljes gépészeti felújításáról, fűtéskorszerűsítéséről és belső burkolat felújításáról. Költsége: 18 630 000 Ft.
Orvosi rendelők bútorzatának lecserélése
Kormányzati támogatásnak köszönhetően az orvosi rendelők új bútorzatot kaptak.
Költsége: 1 250 000 Ft.
Útfelújítás
A kapott támogatásból az Erdősor utca útburkolata újult meg 500 méter hosszan.
Költsége: 10 000 000 Ft.
Könyvtári bútorzat lecserélése
A kapott támogatásból az önkormányzat új bútorok beszerzéséről gondoskodott a könyvtár részére. Költsége: 3 350 000 Ft.
Orvosi rendelő felújítása
Kormányzati támogatásnak köszönhetően az orvosi rendelő hőszigetelése, tetőhéjazat cseréje, teljes gépészeti felújítása, fűtéskorszerűsítése, belső burkolat felújítása valósult meg.
Költsége: 12 850 000 Ft.