Polgármester: Fenyves Péter (FIDESZ-KDNP)
Képviselő-testület összetétele: 11 képviselő
Egyéni választókerületi képviselők (8 képviselő, FIDESZ-KDNP): Kompenzációs listás képviselők (2 képviselő: MVJE-MINDENKI MAGYARORSZÁGA-JOBBIK-MOMENTUM-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP-DK, 1 képviselő: Mi Hazánk)
weboldal: https://mor.hu
Lakosság |
13 936 fő |
Terület |
108,61 km² |
Leírás – Történelemi ismertető:
Krisztus születése táján a Bibliából is ismert Augusztus császár jelent meg e tájon légióival és rövidesen ezt a jelentést küldte Rómába: „A pannóniai törzseket legyőztem, s Róma határait a Danubius folyó partjáig vittem előre!" Utódaik a folyó jobb oldalán erődítmények láncolatát építették ki, melyeket kövezett felületű utakkal kötöttek össze. A hátországban a katonák és az ideköltöző római telepesek sorra építették fel városaikat. Az egyik jelentős út a Savariából (Szombathely) Aquincumba (Óbuda), a tartomány fővárosába vezető út volt, mely éppen Mór-Bodajk térségében keresztezte a Pécs (Sophiane)-Gorsium (Tác)-Brigetio (Ószőny, ma Komárom része) útvonalat. Az utak mellett, azok biztosítására, ellenőrzésére a légiók helyenként őrtornyokat építettek. Nagy valószínűség szerint az egyik ilyen őrtorony éppen Mór központjában, a mai Kis-, vagy Magyar-templom helyén állhatott. Erre a feltételezésre jutott szülővárosának, Mórnak történetét kutató Frey Jácint kapucinus szerzetes, az itteni kapucinus kolostor lakója.
A római kor után szállást találtak maguknak a térségben az avarok, és a honfoglaló magyarok is hamar megtelepedtek a Móri-árokban. Jelenlétüket sírleletek igazolják, melyeket 1962-ben bontott ki egy régész csákánya az akkori Állami Gazdaság vénhegyi kavicsbányájában. Mór pontos keletkezésének idejéről hiteles adatokkal nem rendelkezik a történetírás, de több szájhagyomány is fennmaradt. E szerint itt először egy kovács telepedett le, aki az erre utazóknak szállást is adott. Később egyre többen választották állandó lakhelyüknek ezt a völgyet, mert veszély esetén a közeli erdő és a szemben levő láp biztos menedéket tudott nyújtani az itt lakóknak.
A település megalakulása mellett nevének eredete is szájhagyományok útján vélelmezhető. E szerint a Székesfehérvárról Pannonhalma felé lovagló Imre herceget és Mór apátot egy, a pogány magyar urak által felbérelt ember támadta meg a dobosi erdőben a Kilici dombon, nem pedig egy vaddisznó. E szájhagyományt a legújabb kutatások is megerősítik. Tehát feltételezhető, hogy a herceget a pogány urak által küldött Vadkan nevű férfi ölte meg.
Egy másik feltételezés szerint a falu alapítása a Móri család nevéhez fűződik, és nevét is tőlük kapta. Az Árpád- és vegyesházi királyok idejében kelt oklevelek valóban gyakran említik e család tagjait Móri Péter, Móri Mihály vagy a latin Jakobus de Mór, Sandrinus de Mór stb. formában. A harmadik vélemény szerint a falu a német Moor szóból kapta nevét, mely lápot, mocsarat, ingoványt jelent. Elképzelhető, hogy a közeli Székesfehérvárról gyakran jártak ide a Gizella hercegnővel bejött bajor lovagok vadászni vadra, vízszárnyasra, aztán az általuk joggal Moornak mondott vidéket idővel már az itt élő magyar családok is így kezdték nevezni.
Ami viszont tény, a falu első írásos említése Szent László királyunk egyik 1080 körül kelt oklevelében olvasható „Villa Mour" alakban. Azt, hogy László király a községet az egri püspökségnek adományozta, egy későbbi, IV. Béla uralkodása alatt, 1261. szeptember 9-én kelt oklevél is megerősíti: „Item villa Mour ultra Danubium Dioecesi" vagyis: „Mour falu is, amely a Dunán túl fekszik a veszprémi püspökségben, Szent László adományánál fogva az egri egyházé." Az erről készített másolatot V István király 1271-ben megerősítette.
Károly Róbert király 1327. november 1-jén kelt rendeletében Mórt elcsatolta az egri püspökségtől és a csókakői várhoz csatolta, melyet a király az azt felépítő Csákoktól szerzett meg. Mór sorsa ezt követően egészen a XVIII. század közepéig e várhoz kapcsolódik. 1430-ban először a Rozgonyiak birtokolták, majd a mohácsi csatavesztés után birtokosa Kanizsai László lett. Szulejmán szultán 1543-ban Esztergom elfoglalása után bevette Mórt és Csókakőt is, és csak 1688-ban szűnt meg a 145 évig tartó török uralom. Mór népessége alapítástól kezdve magyar volt, csak a török kiűzése után, 1698-ban kezdte meg az új földesúr, a német Hochburg-család a németek betelepítését, mivel a magyarokat a törökök megszállása megtizedelte. Az osztrák császár 1691-ben a várost 60.000 rajnai forintért eladta Hochburg János udvari tanácsosnak és katonai élelmezési főprefektusnak, akinek halála után fia, János Domonkos kezdte meg a németek betelepítését a kapucinus rend behozatalával. A kapucinus templom és zárda építése 1695-ben kezdődött, 1701-ben szentelte fel a veszprémi püspökség. Az 1711-ben új külhoni jövevények egész sora érkezett, akik meghonosították a Vértes oldalában a szőlőkultúrát. A nagyszabású német betelepítés a század közepére teljesen átalakította a vallási képet is, mivel a betelepedők már többségében katolikusok voltak. 1755. szeptember 23-án gróf Lamberg Ferenc Antalt magyar állampolgárrá fogadták és ekkor Mór első embere lett.
A földesurak 1758. évben kérték a királynőtől Mór mezővárossá nyilvánítását. Mária Terézia Bécsben 1758. március 16-án kiadott kiváltságlevele kimondja: “A jövőben Mór község ne csak a mezőváros névnek örvendjen, hanem évi négy vásárt is megtarthat.” 1768-1770-ig folyamatosan új lakók telepedtek be Mórra, akik főként Bajorországból és Würtenbergából érkeztek. Lamberg gróf 1762-ben költséges kastélyépítkezésbe kezdett, amely 1766-ban fejeződött be. A gróf Fellner Jakabot bízta meg a tervezéssel, így a magyar barokk kastélyépítészet kiváló alkotása született meg Móron. A lakosság számát 1784-ben írták össze pontosan: 4166 fő volt, ebből 36 nemes.
1846-1847-ben becslések szerint Mór 7175 lakójának ekkor háromnegyede német, negyed része magyar, néhány százalék szlovák nemzetiségű. 1848. végén a szabadságharc fontos eseménye volt a móri csata, amelyben Perczel Mór hadteste és Windischgratz hadserege ütközött meg. 1848. december 29-én 32 katona esett el, 350 sebesült meg, a magyarok a csatát elvesztették. A forradalom leverése után a politikai élet igen beszűkült, a mezőváros főként belső problémáival foglakozott és domináns tényező elsősorban a mezőgazdaság maradt. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés, a kapitalista viszonyok megjelenésének kézzelfogható bizonyítéka a pénzintézetek létrejötte volt. Móron 1872-ben kettő is alakult, 1871-ben kimondták a Móri Ipartársulat megalakulását. A XIX. század második felében kialakult a móri borvidék mai képe. A nagy- és kisbirtokokon egyaránt nagyarányú szőlőtelepítés folyt. A szőlősgazdák érdekeit a hatóság is védte. Megakadályozta, hogy a községbe idegen bort szállítsanak be a kereskedők és azt később “móri bor” néven hozzák forgalomba. Mór “nagy községben” – a mezővárosi jogállás a polgári közigazgatás bevezetésével 1870-ben megszűnt – az I. világháborúig 27 különböző egyesület, egylet, társulat, kör alakult. Jelentős részük a közművelődést szolgálta. Az iskolák után 1885-ben ipartanonc, 1894-ben polgári iskola kezdte meg működését.
1902 március 13-án mondták ki, hogy az eddig Moórnak írt községnevet ezután egyszerűen Mórnak fogják írni. Az I. világháború első éveiben a virágzást újra hanyatlás követte, mivel az elért eredményeket a vesztes háború újra semmivé tette. Mór a világgazdasági válság éveit is nagyon megsínylette. Értékesítési nehézségek, pénztelenség, munkanélküliség jellemezte e néhány évet. Javulás csak 1937-38-as években kezdődött, de ezt megszakította a háború. Rengetegen kivándoroltak külföldre, sokan országon belül néztek új lakóhely után. 1939. újabb nyomorúságos évek előhírnöke volt. Kitört a II. világháború. A háború idején németek szállták meg Mórt. 1945. márciusában kezdődött a harc Mór felszabadításáért, amely március 18-án következett be. A II. világháború befejeződött, a remélt béke helyett azonban újabb embert próbáló évek következtek.
1948 február 13-án kezdetét vette a németek kitelepítése. 436 családot, 1349 személyt telepítettek át Németország szovjet, kisebb részt amerikai megszállási övezetébe, elkobozva tőlük 525 lakóépületet és 5397 hold földet. Az államosítások nyomán, az 1950-es évektől a szén- és bauxitbányászat erőteljes fejlődése eredményezett újabb fellendülést. A 1960-as években a szocialista iparosítás jegyében új üzemeket (Ikarus, Csepeli Fémművek, Budalakk) telepítettek a környékre és meghonosodott a jármű – és fémipari technológia és kultúra is. Az ipari üzemek mellett a mezőgazdaság szerkezete is átalakult, mivel a nagyüzemi termelés vált elsődlegessé. Az ipari és mezőgazdasági foglalkoztatottság növekedése lakásgondokkal járt, ezt a város akkori vezetői a 70-80-as években elsősorban új belvárosi lakótelepek építésével kívánták megoldani. Ennek hatására megnőtt a lakásállomány és jelentős számban költöztek be Mórra a környező települések lakói. A gazdasági és infrastrukturális fejlődést elismerve Mórt 1984-ben nyilvánították újra várossá a 100. magyar városként.
A rendszerváltás után a város jelen gazdasági lendületét az autóipar alapozta meg. Mór nemzetiségi kultúrája mellett büszke a szőlő és borkultúrájára, ami ugyancsak homályba vész, mint a település története. Az Ezerjó fajtát egyesek őshonosnak vélik, mások szerint a kapucinusok hozták, megint mások szerint a betelepülő németajkú lakosság hozta magával. Egy biztos, sehol máshol a Kárpát-medencében nem terem olyan szépen, és adja íz és illatvilágát, mint Móron. A város kastélyai, épített és természeti öröksége mellett a bor miatt is népszerű célpontja a turizmusnak, mely új távlatokat nyit a város jövőbeni gazdaságának.
Mór nevezetességei:
A Luzsénszky ill. Láncos-kastélyt a Luzsénszky család építette, nevét az előtte húzódó lánckerítésről kapta. A város főterének meghatározó, egyemeletes, 16 tengelyes, sátortetős épülete. A kastélyt 2 íves, vörösmárvány keretű kocsibehajtó és 3 páros oszlopon vörösmárvány erkély díszíti. A bal oldali kocsibehajtóban a hatszögű padlókockán szignálva: Georg Ilsinger 1815. A kastély épülete jelenleg Mór Város Önkormányzatának és a Móri Polgármesteri Hivatalnak ad otthont.
A késő barokk Lamberg-kastélyt gróf Lamberg Ferenc Antal építette a család nyári rezidenciájául Fellner Jakab tervei alapján. Az építkezés 1766-ban fejeződött be. A művészettörténet a magyar barokk kastélyépítészet kiváló alkotásaként tartja nyilván. Az épületben ma a Lamberg-kastély Kulturális Központ intézménye működik. Az emeleten található a Radó Antal Könyvtár, melynek névadója Mór város szülötte, jeles műfordító, irodalomtörténész és költő volt. A könyvtárban mintegy 80 ezer dokumentumból (könyv, folyóirat, CD, DVD, video-film) válogathatnak az érdeklődők. A földszinten berendezett, és megújult folyóirat-olvasóban számos újság között tallózhatunk, és az internet hozzáférés is biztosított. A földszinten a művelődésszervező iroda található. A Lamberg-kastély Kulturális Központ része a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás, mely a kastély állandó tárlatait fogja össze.
Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás:
- Sváb szoba és kamra
- Vasarely-szoba
- Helytörténeti kiállítás
- Wekerle Sándor-kiállítás
- Zimmermann Ágoston emlékszoba
- “Ezerjó” Pince-Galéria
A kastély parkját 1990 óta a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány gondozza. Az angolparkot a művészeti szimpóziumokon készített szobrok díszítik. A parkban álló, különleges faszerkezetű Zenepavilon ad otthont a Nyári Zenei Estek rendezvénysorozatnak, valamint koncertek, szabadtéri előadások, sőt esküvők színtere is a pavilon. Mellette található az ország legnagyobb francia juharfája, halastó, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amiben egy pávapár él.
Mór egyik jellegzetes épülete, az 1701-ben megépült Kapucinus-, vagy Nagytemplom a Kapucinus tér keleti oldalának magaslatán található templom. Lakói a Kapucinus rend tagjai. Falmélyedéseiben Szent Günter és Szent Ferenc szobrai állnak, melyeket báró Wundschwitz Antal és felesége Lamberg Anna grófnő állítatott.
A Kapucinusrend 1528-ban alakult meg a Ferences rend újabb ágaként. Ők voltak a csuklyát, azaz kapucnit viselő barátok. A terjeszkedő, igénytelen barátok gyorsan elnyerték a szegények tiszteletét. Jellemző a rendre az alábbi mondat: „Ahová senki sem akart elmenni, oda elment a kapucinus.” Az 1701-ben elkészült rendházat és templomot, július 24-én szentelte fel a kalocsai érsek és veszprémi püspök, gróf Széchenyi Pál. A rendház rövid időn belül valóságos kapucinus központtá vált, ahol papnövendékek képzésére is lehetőség nyílt, így sokszor 15-18 atya is tevékenykedett egyszerre a móri Nagytemplomban.
Az 1763-ban, 1782-ben majd az előbbieknél sokkal súlyosabb 1810-es földrengés súlyos károkat okozott a templomban és a rendházban. Az épületet egy emberöltőn át részleges felújításokkal óvták meg az összedőléstől. Az 1856. és 1869. évi földmozgások után azonban végképp szükségessé vált a templom újjáépítése. Így az eredetileg barokk stílusú templomot eklektikus stílusban építették újjá. A felújítást a sok egyéb mellett a móri németajkú lakosság, a helyi és közeli nagybirtokosok és a bécsi lakosság adományai, illetve maga Ferenc József hozzájárulása segítségével sikerült elvégezni. A templom kriptájában a Hochburg és Lamberg örökösök leltek végső nyughelyre.
A móri kapucinus templom tízezer kötetes, jó állapotú rendi könyvtárral rendelkezik, melyet azonban a nagyközönség számára nem tettek elérhetővé. A templomot a kilencvenes évek elején felújították, tornyát kicserélték. A toronyban lakó új Szent Imre és Szent Konrád harangokat 1994-ben szentelték fel.
A Magyar-templom a városközpontban meredek, részben támfallal erősített magaslaton helyezkedik el. Mór középkori plébánia-templomának helyén építették, felhasználva annak nyugati tornyát. Plébánosát a pápai tized-jegyzék 1333-35-ben említi, a templom első említése 1484-ből való. A mai templomot Havranek Ferenc építész és Arányi műépítész tervei szerint Csáder Ferenc vállalkozó építette. Háromhajós, neogótikus templom, az első emeleti középkori gúlasisakos tornyokkal. Körülötte temető, melyet a 18. század végétől már nem használtak.
Mór híres szülöttei:
Itt született 1848. november 15-én Wekerle Sándor magyar miniszterelnök.
Idősebb Wekerle Sándor jogász, politikus, szabadkőműves, előbb a Szapáry-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke volt elsőként a Szabadelvű Párt színeiben 1892 és 1895 között, majd kétszer az Országos Alkotmánypárt színeiben 1906 és 1910, valamint 1917 és 1918 között. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyúttal ő volt az első polgári származású magyar miniszterelnök.
Ő az első magyar kormányfő, aki háromszor is kormányt alakíthatott Magyarországon. Rajta kívül csak Nagy Imre és Orbán Viktor alakított ennyiszer kabinetet. Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben. Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az úgynevezett egyházpolitikai törvényeket. Harmadik kormánya 1917. augusztus 20-án alakult, már az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének időszakában működött. Az utolsó magyar király, IV. Károly választójogi könnyítéssel, a nemzetiségeknek szánt engedményekkel próbálta egyben tartani a monarchiát. Ezek a kísérletek azonban 1918. október 30-án az őszirózsás forradalom alatt végleg kudarcba fulladtak. Nevéhez fűződik Kispest városrészének, a Wekerletelepnek a létrehozása.
Az 1990. évi rendszerváltást követően a történészek és a pénzügyi-közgazdasági szakemberek, majd a politikusok is szélesebb körben is újraértékelték, méltatták államférfiként és pénzügyi szakemberként felmutatott teljesítményét. Móron emlékezete megőrzését kezdetben lokálpatrióta értelmiségiek karolták fel. Szülőházán a városi könyvtár akkori vezetője kezdeményezésre 1988-ban emléktáblát helyeztek el, majd 1992-ben megalapították a Wekerle Sándor Egyesületet. 1990-ben az első szabadon választott önkormányzattól a város egyik főutcája is visszakapta a Wekerle Sándor nevet. 1993-ban az önkormányzat posztumusz díszpolgári címet adományozott részre. A 2002-ben megépült modern móri szabadidőközpont is Wekerle Sándor nevét viseli. 2011-ben civil kezdeményezésre – Mór város politikai vezetése, a civil szervezetek, a gazdasági szereplők és a lakosság példaértékű összefogásával – a Wekerle Emlékév keretében állították fel egész alakos köztéri emlékművét. Az impozáns bronz szobor Nagy Benedek móri művész alkotása, amely Wekerle egykori szülőháza közelében a megújult Erzsébet téren található. 2014-ben avatták fel a Lamberg-kastély földszintjén a Wekerle-kiállítást, amelyben a nagy politikus után megmaradt levéltári anyagok, életrajzi és kortörténeti tablók láthatók. A Wekerle Emlékévet és a szoborállítást koordináló emlékbizottság tagjainak egy része magánszemélyként 2012-ben megalapította a Wekerle Sándor Életművét Gondozó Kulturális és Tudományos Alapítványt.
Itt született 1862. június 29-én Radó Antal. A zsidó származású magyar író, költő, irodalomtörténész, egyben kora egyik legnagyobb műfordítója.
Itt született 1962. május 17-én Krausz Ferenc fizikus. A Németországban élő magyar születésű, In memoriam Gábor Dénes-díszokleveles fizikus az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva az attofizika tudományát.
Itt született 1992. január 21-jén Szolnoki Roland magyar válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Puskás Akadémia középpályása.
Helyi fejlesztések, projektek
- Lamberg-pince felújítása
Kormányzati támogatásnak köszönhetően a móri Lamberg-pince patinás műemléképület felújítása és komplex interkatív borturisztikai attrakcióvá fejlesztése valósul meg.
A projekt célja a Lamberg család egykori uradalmi, ma műemlék pincéje történelmi, bortörténeti és építészeti értékének megóvása, az épület e célokból történő felújítása. A fejlesztés eredményeként a műemlék épület állag megóvásra, a műemlék épület felújításra kerül. A több éve kihasználatlan épület közösségi funkcióval bővül, megteremtve ezzel Mór új borturisztikai attrakcióját. A tervezett fejlesztés jelentős turizmus élénkítő hatású. A projekt üzleti lehetőséget biztosít a kis és középvállalkozások számára. Az épület zártsága lehetőséget nyújt az éves nyitvatartásra, továbbá az időjárás viszontagságai ellen, így a pince egész évben a minimum 200 napos nyitvatartást lehetővé teszi.
A projekt együttműködő partnere a Móri Borvidék Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület (MTDM). Ezen szervezet közvetlen kapcsolatban áll a Magyar Turizmus Zrt.-vel, így segít a helyi szervezetek kommunikációjának összehangolásában, a regionális stratégiák kidolgozásában.
Költsége: 276 081 952 Ft.
- Városi Piac - helyi gazdaságfejlesztés
Kormányzati támogatásnak köszönhetően a móri városi piac területének rendezése, dísztér, térszint alatti garázs, helyi termelői piac színvonalas megtartásához vásárcsarnok és irodaház kialakítása valósul meg.
A jelenleg murvás területen Mór leendő díszterének tengelyében egy új vásárcsarnok létrehozása a cél, ahol a helyi termelők tiszta és igényes széltől és naptól védett helyen árulhatják termékeiket. Ezek mellett több kisebb üzlet is helyet kap. A tervezett vásárcsarnok mellett közvetlenül, de a térszint eltolással a tervezett virágpiaccal egy új termelő piac létrehozása a cél, ahol tiszta és igényes helyen árulhatják termékeiket.
Költsége: 230 000 000 Ft.
- Barnamezős területek rehabilitációja
A Kormányzati támogatással bíró beruházás célja a jelenleg alulhasznosított gazdasági terület versenyképes üzlet- és iroda szolgáltatásainak fejlesztése. A meglévő, jelenleg piac bejárati üzletek területén azok környezetében üzleti és vásárközpontok kialakítása és fejlesztése. A beruházás része továbbá utcabútorok elhelyezése, járdák, gyalogos forgalom számára is elérhető utak kialakítása, illetve komplex külső környezet rendezés, valamint a rehabilitálandó barnamezős területen energiatakarékos közvilágítás kialakítása. Az új építés során teljes körű akadálymentesítés megvalósul.
Költsége: 273 000 000 Ft.
- Mór városközpontjának integrált, fenntartható és zöld megújítása
Kormányzati támogatással valósul meg Mór városközpontjának megújítása. 4 épület elbontásával kompakt, egybefüggő többfunkciós központi tér kerül kialakításra zöld városközpontként, továbbá a városháza eddig bezárt udvara is megnyilik korridorként a tér felé. Megtörténik a jelenleg alulhasznosított, műemlék, egykori istállóépület közösségi és rendezvénytérré alakítása gazdaságélénkítési célzattal (megújuló energetikai elem(ek) alkalmazásával).
75 férőhelyes, egyszintes mélygarázs kerül megépítésre, annak érdekében, hogy a felszíni, murvás parkolók helyén helye legyen a zöld városközpontnak. Az önkormányzat kifejezett célja a zöldfelület növelése. A projekt célja továbbá időszakos vásárok, rendezvények (pl. adventi vásár, termelői vásárok, borfesztivál), illetőleg a virágpiac infrastrukturális követelményeinek megteremtése.
Költsége: 999 505 607 Ft.
- Petőfi Sándor Általános Iskola energetikai korszerűsítése
Az iskolai tornacsarnok energiafelhasználásának csökkentése érdekében a fűtési rendszer korszerűsítése, napelemrendszer kiépítése és akadálymentesítés történhet TOP-forrásból
- Mór-Árkipuszta - A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex program
Árkipuszta szociális problémáinak kezelése, a képzettségi szint erősítése, beilleszkedés és közösségi együttműködés erősítése színvonalas rendezvényekkel és képzésekkel a helyi önkormányzat és a Móri Szociális Alapszolgáltatási Központ együttműködésében, TOP-forrásból
Költsége: 78 998 920 Ft.
- A helyi identitás és kohézió erősítése Móron
Közösségfejlesztő folyamatok megvalósítása Móron a helyi civil társadalom identitástudatának erősítése, a térségi és települési kötődés, valamint a társadalmi aktivitás fejlesztése által, a helyi önkormányzat és konzorciumi partnere által, TOP-forrásból
- Wekerle Sándor Szabadidőközpont - BMX és görkorcsolya pálya építése
Kormányzati támogatásnak köszönhetően a Wekerle Sándor Szabadidőközpont területén aszfalt burkolatú, professzionális BMX- és görkorcsolyapálya került kialakításra a kornak megfelelő akadálymentesítéssel és megközelíthetőséggel.
Költsége: 30 562 169 Ft.
- Vértes utca ifjúsági tér kialakítása
Kormányzati támogatásnak köszönhetően a móri Vértes utcában streetball-pálya, ifjúsági játszótér, valamint kutyafuttató akadálypálya épül ki térvilágítással és köztéri illemhellyel, továbbá a kivitelezés során igénybe vett zöldterület is rehabilitálásra kerül az Ezerjó Kulturális Helyi Közösség helyi akciócsoport által lehetővé tett helyi pályázaton.
Költsége: 48 588 298 Ft.
- A Móri Borvidéket bemutató interaktív mobiltelefonos alkalmazás megvalósítása
Kormányzati támogatással akadálymentesített interaktív mobilalkalmazás és menedzselő alkalmazás fejlesztése valósul meg mobileszközökre Mór látnivalóival, interaktív térképpel, QR-kód beolvasási lehetőséggel, közösségi funkciókkal.
Költsége: 20 990 899 Ft.
- Ezerjó tanösvény kialakítása és a hozzá kapcsolódó városi aktív zöld területek rendezése
Kormányzati támogatással a móri Látóhegyi-tavakhoz vezető tanösvény kialakítása, valamint a Békás-tó környezetének komplex revitalizációja valósul meg.
Költsége: 33 056 301 Ft.
- Városi közösségi programok Móron
Kormányzati támogatással egészséges életmódhoz kapcsolódó népszerűsítő, ismeretterjesztő, valamint közösségi terek és kulturális szolgáltatások kihasználtságát növelő programok és városi közösségi események hagyományteremtő megrendezésére kerül sor Móron a helyi kötődés elősegítésére.
Költsége: 17 623 950 Ft.
- Informális oktatással egybekötött aktív szabadidős tevékenységek, rendezvények, témanapok megrendezése Móron
A Kormány támogatásának köszönhetően városi közösségi eseményeket rendez az önkormányzat, valamint az ehhez szükséges háttérinfrastruktúra kialakítása céljából rendezvénysátor beszerzésére is sor kerül az Ezerjó Kulturális Helyi Közösség helyi akciócsoport által lehetővé tett helyi pályázaton. Költsége: 22 860 000 Ft.
- Városi aktív természet
A Kormány támogatásának köszönhetően teljesítménytúrák és aktív szabadidős témanapok megrendezésére, valamint közösségi események megrendezéséhez szükséges háttér-infrastruktúra fejlesztésére kerül sor Móron.
Költsége: 7 416 800 Ft.
- Programok, rendezvények megrendezése Móron
Kormányzati támogatással helyi kulturális értékekhez, hagyományőrzés felelevenítéséhez, valamint az egészséges életmódhoz kapcsolódó programokat és rendezvényeket szervez az önkormányzat.
Költsége: 35 432 583 Ft.
- Helyi foglalkoztatási együttműködések Mór Járásban
A projekt célterülete a móri járás egésze: figyelembe véve a területi lehatárolást a munkaerőpiaci-program Bakonycsernye, Balinka, Bodajk, Csákberény, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Kincsesbánya, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám, Söréd településekre koncentrál. Költsége: 201 500 000 Ft.
- A Szociális Alapszolgáltatási Központ fejlesztése
Kormányzati támogatásnak köszönhetően a projekt keretén belül eszközbeszerzés valósult meg: 1 db 9 személyes kisbuszt, 1 db segédmotoros kerékpárt és 1 db nyomtatót vásárolt a város a Szociális Alapszolgáltatási Központ napi munkájának megkönnyítésére. A kisbusszal az idősek és nagycsaládosok szállítása, nagyobb terhek szállítása valósulhat meg, a kismotorral a gondozók közlekednek gyorsan, az ellátottakhoz, házi segítségnyújtáskor. A projekt megvalósulásával a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti szolgáltatások hozzáférhetősége és minőségi feltételei javultak.
Költsége: 11 715 918 Ft.
- Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Mór városában
A Kormány támogatásának köszönhetően a projekt keretében biztonságosabbá válik Móron a kerékpáros közlekedés. Fontos prioritás továbbá a kétoldali és irányhelyes kerékpáros közlekedés biztosítása. A beruházás kiemelt eleme egy körforgalmú csomópont építése, amely biztosítja a biztonságos és szabályozott áthaladást a Deák Ferenc utca, valamint a Kodály Zoltán utca és Vértes utca kereszteződésében.
Az építés során összefüggő hálózat létesül, mely biztonságos, kényelmes és akadálymentes kerékpáros közlekedést tesz lehetővé. A beruházással kialakított kerékpárosbarát útszakasz további projektekhez, már kialakított szakaszokhoz csatlakozhat. A Mór-Csókakő kerékpárút szakasz, valamint távlati célként a székesfehérvári szakaszhoz csatlakozás. Illetve elősegíti Nagyveleg irányba a nyomvonal tovább futtatását egy későbbi projekt esetén.
Költsége: 299 585 747 Ft.
- Nők a családban és a munkahelyen
A Kormány támogatásával létrejött a Móri Család és KarrierPONT irodája különböző programok és képzések lebonyolítására. A létrejövő nőközpontok helyi szinten segítették a nők foglalkoztathatóságát tanácsadásokkal és képzésekkel, segítették továbbá a nők elhelyezkedését, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetését. A projekt országos hálózathoz kapcsolódott. Költsége: 199 670 000 Ft.
- Önkormányzati közösségi épületek energetikai korszerűsítése
Kormányzati támogatásnak köszönhetően megvalósult a Mór Város Önkormányzatának tulajdonában és üzemeltetésében levő Közösségi Ház épület korszerűsítése és a fűtési energiaigény csökkentése. A projekt keretein belül a homlokzati, padlásfödém szigetelés és nyílászáró csere történt meg, csökkentve az épület hőveszteségét. Ez kihatással van a fenntartási költségekre is, melyek a fejlesztések hatására csökkenni fognak, ezáltal pénzt és energiát fog az üzemeltető megtakarítani. Az épület akadálymentes megközelítése is megvalósult, belső átalakítással akadálymentes mosdó kialakítására került sor.
Költsége: 124 952 004 Ft.
- Belterületi vízrendezés
A projekt által érintett területen az elmúlt idők folyamán a csapadékvíz többször okozott káreseményt. A projekt célja a meglévő befogadó árkok kapacitásának megfelelően a Zrínyi Miklós u., Hársfa u., Pince u., Ezerjó u. terület elvezető rendszerét felülvizsgálva az árok-rendszer felújítása és a vizek elvezetési lehetőségeinek növelése. A védendő értékek az akcióterületen lévő lakóházak (magán ingatlanok), illetve a kulturális örökség részét képező, önkormányzati rendelettel helyi védelem alá helyezett műemlék jellegű pincék.
Költsége: 131 788 281 Ft.
- Mór iparterületének fejlesztését elősegítő út átalakítása és felújítása
A Kormány támogatásával Mór iparterületének fejlesztését segítő út került felújításra. Móron több mint 1600 regisztrált vállalkozás (KKV és nagyvállalat) működik, melyek közül számos gyártó és feldolgozó tevékenységet folytató cég található. Mór városában az Észak-nyugati Iparterület a város gazdasági élete szempontjából kulcsfontosságú. A terület a szükséges alapinfrastruktúrákkal rendelkezik, de azok bővítése, korszerűsítése szükségessé vált.
A projekt keretében a fő fejlesztési cél az infrastrukturális fejlesztések, valamint a kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése és az itt működő vállalkozások versenyképes működését támogató egyéb szolgáltatások megvalósítása volt. A dinamikusan növekvő móri iparterület forgalmának köszönhetően a Hammerstein utca burkolata tönkrement, feltöredezett, szükségessé vált a teljes szakaszon teljes pályaszerkezetcsere a jelenlegi terhelési szintnek megfelelően.
Költsége: 109 852 714 Ft.
- Egészségügyi alapellátás fejlesztése
A Kormány támogatásának köszönhetően a móri Táncsics Mihály utca 18. szám alatti volt vérellátó épülete került átalakításra, felújításra. Az épületben gyermekorvosi rendelők, védőnői szolgálat, hozzájuk kapcsolódó kiegészítő funkciójú helyiségek létesítésére került sor. A fejlesztés keretei között sor került az ellátást biztosító eszközök beszerzésére is.
Költsége: 99 833 781 Ft.
- Mór Városi Önkormányzat épületeinek energetikai korszerűsítése
Kormányzati támogatásnak köszönhetően a projekt keretein belül a homlokzati és tető szigetelés, valamint energetikai szempontból korszerűtlen fa szerkezetű nyílászárók cseréje történt meg egyes önkormányzati épületeken. Az épületek akadálymentes megközelítése, belső átalakítással akadálymentes mosdó kialakítása is megvalósult.
Költsége: 84 620 000 Ft.
- Zeneiskola épületének energetikai korszerűsítése
Kormányzati támogatással a Mór Városi Önkormányzat tulajdonában és üzemeltetésében levő zeneiskola épület korszerűsítése, és a fűtési energiaigény csökkentése valósult meg.
Ez az épület külső határoló felületeinek hőszigetelésével, nyílászáróinak cseréjével, a fűtési rendszer teljes korszerűsítésével, illetve napelemes rendszer telepítésével érhető el. A projekt keretein belül a homlokzati, padlásfödém szigetelés és nyílászáró csere történt meg, csökkentve az épület hőveszteségét. Az épület akadálymentes megközelítése, belső átalakítással akadálymentes mosdó kialakítása is megvalósult.
Költsége: 59 340 000 Ft.
- Közlekedésfejlesztés a Dózsa György utcában
A Dózsa György út, Mór város egyik legfontosabb, ezáltal az egyik legjelentősebb gépjármű és gyalogos forgalmat lebonyolító gyűjtőútja. A Dózsa György út burkolata a forgalom biztonságának növelése érdekében 2,0m széles közbenső szigettel kettéválasztásra került, továbbá középsziget került beépítésre. A megállóhelyeken a peronok tönkrement aszfalt burkolatai átépítésre kerültek, a csatlakozó járdák pedig akadálymentesen az új burkolatokhoz lettek igazítva.
Költsége: 59 644 000 Ft.
- Bölcsődei ellátás fejlesztése
A Kormány támogatásának köszönhetően a Mór Város Önkormányzatának fenntartásában és üzemeltetésében lévő Nefelejcs Bölcsőde fejlesztése, kapacitásbővítése valósult meg. Az intézmény 76 férőhelyes, a projekt keretében a meglévő logopédiai és védőnői helyiség átalakításával 2 db csoportszoba került kialakításra, a hozzájuk tartozó fürdővel. A HH, HHH és az SNI gyermekek számának növekedése miatt szükségessé vált 1 tornaszoba és 1 fejlesztő szoba létrehozása. A torna és fejlesztő szoba lehetőséget nyújt a hátrányos helyzetű gyermekek foglalkoztatására.
Az egyes új csoportok maximális létszáma 12 fő. Az intézmény/szolgáltatás infrastrukturális fejlesztésén belül történt meg a férőhely bővítése. A 24 darab kialakításra kerülő férőhelyhez az OTÉK-ban előírt kötelező darabszámú mosdó, és akadálymentesített mosdó került kialakításra. A meglévő fürdőben került kialakításra az akadálymentes mosdó, a hatályos előírások betartása mellett.
Költsége: 39 992 849 Ft.
- Táncsics Gimnázium energetikai korszerűsítése
A Kormány támogatásának köszönhetően a móri Táncsics Gimnázium energetikai korszerűsítése valósult meg. A projekt megvalósítása során az épületek költséghatékonyabb fűtése, működtetése, a dolgozók és ügyfelek környezettudatosságának növekedése, az energiatakarékossággal és a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésével a fenntartható fejlődés elősegítése valósult meg. A projekt keretében megvalósult továbbá a fűtési rendszer korszerűsítése, ésszerűsítése és napelemes rendszer telepítése is.
Költsége: 32 972 915 Ft.
- Humán közszolgáltatások fejlesztése Móron és térségében
A kormányzati támogatással működő projekt célja, a térség emberi erőforrásának fejlesztése, a térségi munkaerő munkaerő-piaci helyzetének javítása, a humán közszolgáltatások szakember-ellátottságának fejlesztése, a munkába állás segítése, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, a közösség erősítése, a különböző társadalmi és etnikai csoportok közötti távolság mérséklése, a fejlesztéssel érintett terület vidékmegtartó képességének fejlesztése, a célcsoportok egészségügyi állapotának javítása és megtartása.
Költsége: 498 767 365 Ft.
- Mór Városi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása
Költsége: 9 000 000 Ft.