Polgármester: Fűrész György (FIDESZ-KDNP)
Képviselő-testület összetétele: 6 képviselő (6 független)
weboldal: https://csokako.hu/
Lakosság |
1356 fő |
Terület |
10,92 km2 |
Leírás – Történelemi ismertető:
Csókakő a Móri-árok Vértes felőli oldalán helyezkedik el, a móri borvidékhez tartozik. A település neve eredetileg Váralja volt. Említése 1461 után már nem szerepel az okmányokban, amiből arra lehet következtetni, hogy a település a török idők elején megsemmisült.
A X-XIII. században a térség Székesfehérvár után a második legjelentősebb hatalmi-igazgatási központja volt stratégiai adottságának köszönhetően. A jelenlegi 81-es út elődje még a várhoz közel szelte át a térséget, vele azonosíthatjuk Magyarország egyik legfontosabb nemzetközi nagyútját, az ún. hadiútat.
III. András idején a Csák nemzetség leszármazottainak birtokába került, azonban Károly Róbert 1326-ban felismerte Csókakő kulcsszerepét, és megszerezte azt a Csákoktól. Később a várat a Rozgonyiak kapták meg, majd 1490-től Csókakő ismét királyi vár lett. II. Ulászló előbb Corvin Jánosnak adományozta, majd Egervári Lászlónak zálogosította el. 1515-ben Kanizsai László szerezte meg a várat, majd 1534-ben Nádasdy Tamás kezére került, mikor feleségül vette Kanizsai Orsolyát. 1543-1687-ig Csókakő török végvár volt.
1687. október 16-án Csókakő 143 éves török uralom alól szabadult fel, majd három évvel később megszűnt erődítés lenni. 1695-ig várbörtönként használták, egy zsoldos katona őrizte a török hadifoglyokat. Az utolsó török rab távoztával 1703-ban Csókakő várkorszaka végleg lezárult.
A szőlők már a korai időkben is komoly értéket jelentettek Csókakő számára. Az első települőket Lamberg grófja hozta be 1752 környékén. A földeket szőlővel telepítették be, a bort piacra is elvitték.
A község részt vett az 1848 és 1849-es forradalomban és szabadságharcban. A vesztes móri csata 1848. december 30-i csatanapját követően a csókakőiek részt vettek az utódvéd harcban. Sikeresen lassították le az osztrák támadást, maga Ottinger tábornok két lovasezredet volt kénytelen a faluba irányítani az erős ellenállás miatt. A csata során 63 gazdát károsított meg az ellenséges haderő, a bíró házát és a plébános présházát felgyújtották. Az osztrákok az ellenállás után fosztogattak, és jelentős károkat okoztak a községben.
1918-ban az őszirózsás forradalom idején megalakult direktóriumnak 3 csókakői tagja volt: Fűrész Mihály, Flédervics István és Csóka Imre.
1935-ben a vár közelében lévő úgynevezett vörös ház egy szobája 1945-ig menedékházként funkcionált, amelyet az adományozó gróf Merán Fülöpről neveztek el. A második világháború harcaiban találatot kapott, kiégett majd lebontották.
1944-ben a zsidók deportálásakor, Csókakőről is elhurcoltak egy zsidó házaspárt, Grünfeld Jenőt és feleségét. A deportáltak egy helyi félkész házban pihentek meg, a helyi lakosság segítette őket, többek között élelemmel.
A második világháború idején Csókakőn hol a német, hol a szovjet csapatok nyomultak előre. Az első találat 1944. december 24-én érte a falut. A templomtól felfelé orosz, lefelé német erők foglaltak helyet. Többek között Fűrész Aladárt, Végh Kálmánt, Wéninger Gyulát, Végh Donátot, Végh Istvánt, Csányi Józsefet, Bognár Gézát, Cseszneki Lászlót a németek elüldözték a faluból, Mórra hajtották, majd onnan bevagonírozva Németországba hurcolták őket. A helyiek menekülni kényszerültek Csákberénybe, Csákvárra, Tabajdra. 1944. december 29. után a harcok súlypontja Mór környékén volt. Szilveszter éjszakáján a magyar katonák az 1863-ban felépült Római Katolikus templomot Bodajkról foszforral lőtték be. A templom teljesen leégett, harangjai összetörtek, az újjáépítés a csókakői lakosok adományaiból és társadalmi munkával valósulhatott meg. A második világháború utolsó csókakői áldozata Fűrész Károly volt, akinek életét egy szovjet katona oltotta ki 1945. március 16-án. Az új élet a világháború után nehezen indult meg. 1944. november 1-jén 842 főt számlált a település, ez azonban 1945. április 25-re 703 főre apadt. 72 ház vált lakhatatlanná.
1950. január 15-én a székesfehérvári megyés püspök szentelte fel az újjáépült templomot, majd 1959-ben Lezsák Rafael munkája révén elkészült a három harang is.
1956-os forradalom idején Budapestről kamionok érkeztek, hogy a felkelőknek élelmet gyűjtsenek. Mindenki készséges volt, az emberek szívükön viselték a forradalom ügyét. 1960-ban indult meg a turizmus fejlődése, 1961-63 között végzett ásatási munkálatok révén egy időre sikerült megállítani a várrom pusztulását.
Főbb nevezetességek
Csókakő talán legikonikusabb építménye a csókakői-vár, mely a megye egyetlen fennmaradt középkori eredetű, a török időkben is használt vára.
A csókakői katolikus templom kertjében 1992-ben avatták fel az 1941–45 közötti időszak katonai és polgári áldozatainak emelt hősi emlékművet.
A Nagy-Magyarország téren megtaláljuk Horthy Miklós mellszobrát és a település nevezetessége a csókakői kemencés ház.
Helyi fejlesztések, projektek
- Civilház
A Magyar Falu Programnak is köszönhetően a Barkócaberkenye Néptánccsoport házvétele valósult meg. Költsége: 6 000 000 Ft.
- Útfelújítások
A Magyar Falu Programnak is köszönhetően került sor a Magyalosi út, a Petőfi Sándor utca, az Ady Endre utca és a Móri utca felújítására az elmúlt években. Költsége: 40 000 000 Ft.
- Járdafelújítás
A Magyar Falu Program keretében sor került az Ady Endre utcai járda felújítására.
Költsége: 5 000 000 Ft.
- Csókakői vár
A Csókakői vár védőtető építése valósult meg az alsó vár fölé a kapott támogatásnak köszönhetően. Költsége: 15 000 000 Ft.
- Polgármesteri Hivatal felújítása
Kormányzati támogatásnak köszönhetően az önkormányzat tulajdonában lévő polgármesteri hivatal épületének korszerűsítése és a fűtési energiaigény csökkentése valósult meg, így ezzel homlokzat szigetelés, nyílászáró csere, födém szigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése és projektarányos akadálymentesítés az épületekbe való akadálymentes bejutás és egy akadálymentes mosdó kialakításával.
A projekt költsége: 29 000 000 Ft.
- Óvoda és orvosi rendelő felújítása
Kormányzati támogatásnak köszönhetően az önkormányzat felújította az orvosi rendelőt és az óvodát, melyek így akadálymentesekké váltak. A projekt keretében megvalósult az épületek külső hőszigetelése és födémszigetelése is. Az épületek új nyílászárókat kaptak, valamint gépészeti felújításokon estek át. Költsége: 39 776 000 Ft.
- Gépparkfejlesztés
A kapott támogatásnak köszönhetően útseprű és gallydaráló került beszerzésre a falu részére. Költsége: 1 334 000 Ft.
- WIFI pont
A kapott támogatásból a Nagy-Magyarország téren ingyenes WIFI pont került kialakításra.
Költsége: 500 000 Ft.
- Sportpark
A projekt keretében B típusú sportpark került kialakításra a Sport utcában.
Költsége: 9 300 000 Ft.
- Vár utca felújítása
Kormányzati támogatásnak köszönhetően került sor a Vár utca és járdáinak felújítására.
Költsége: 21 500 000 Ft.
- ASP informatikai fejlesztés
Kormányzati támogatással valósult meg az ASP rendszer bevezetése a korszerű és magas szintű közigazgatási e-ügyintézés érdekében. Költsége: 7 000 000 Ft.
- Területi Arculati Kézikönyv
Kormányzati támogatással valósult meg a Területi Arculati Kézikönyv.
Költsége: 1 000 000 Ft.
- Csókakői vár
A projekt keretében a csókakői vár alsóvár feltárásának I. és II. üteme valósult meg, melyhez 2016-ban 18 000 000 Ft, 2017-ben 15 000 000 Ft támogatást kapott a település.
- Tölgyfa utca felújítása
Kormányzati támogatásnak is köszönhetően a Tölgyfa utca felújítása valósult meg, mintegy 1 km hosszan. Költsége: 15 000 000 Ft.
- Csókakői Általános Iskola
A fejlesztés keretében az iskola épülete, mosdók és osztálytermek felújítása valósult meg.
Költsége: 1 300 000 Ft.
- Árkok felújítása
Kormányzati támogatásnak is köszönhetően került sor a Petőfi Sándor utca, Ady Endre utca árkainak és külterületi utaknak a felújítására. Költsége: 4 500 000 Ft.
- Könyvtár felújítás
A projekt keretében a település könyvtárának felújítása valósult meg. Költsége: 2 700 000 Ft
- Községgazdálkodás gépfejlesztés
A projekt keretében az önkormányzat gépfejlesztése valósult meg.
Költsége: 12 300 000 Ft.