Polgármester: Csete Krisztián (független)

Képviselő-testület összetétele: 6 képviselő (5 független, 1 FIDESZ-KDNP)

weboldal: http://www.csor.hu

Lakosság

1785 fő

Terület

41,49 km²

 

Leírás – Történelemi ismertető:

Egy 1256-os kódexben emlegették először a települést, mint Chor, ami az ótörök Cur méltóságnévre eredeztethető vissza. Csór nagy valószínűséggel része lehetett annak a besenyő ispánságnak, amelynek alapítási ideje bizonytalan, s ami 1352-ben tagozódott be a magyar vármegyerendszerbe. Az ispánság északi része Csór, míg a déli a Tolna megyei Kajdacs lehetett.  

1476. december 10-én Mátyás király Fehérvárra érkezett, ahol bevárta hitvesét, majd másnap az egész követség megindult Csór irányába, hogy már ott fogadja Beatrixt. A népi mondák egy kis érdekességet is megőriztek. Eszerint a király betért egy fogadóba, ahol a vendéglőstől csukát kért, aminek azonban hiányzott a mája. A király kérdésére a fogadós pedig azt válaszolta, hogy a májat elvitte a pap kutyája. E történet okán található a falu címerében a csukát tálcán felszolgáló fogadós, Mátyás király, egy holló és a szőlőfürt.

A XVI. század folyamán a törökök többször is végigdúlták Fehérvárt és környékét, ezért aztán a népek a mocsárba vagy a környező hegyekbe menekültek. A krónikák szerint azonban Csór sohasem néptelenedett el teljesen, működtek a malmok is, s másfél jobbágytelek után szedték az adót. Gazdagabb időkben hét malmot tudott életben tartani a Csabafő forrásból fakadó patak.

A török kiűzése után főleg református helvétek, katolikus svábok, valamint tótok érkeztek. De jó néhány magyar család is letelepedett. Mindezek az utca nevekben is megjelentek, így lett a Tót utca, Magyar utca és a Német utca is.

A 19. századi gazdasági fellendülés következtében a lakosságszám majdnem elérte a kétezer főt. 1944 decembere és 1945 márciusa között folyamatos harcok dúltak a német és szovjet csapatok között, melynek következtében a polgári lakosság nagy része nyugatra menekült, majd aztán a háború után visszatért Csórra.

 

 

Főbb nevezetességek

Csóron található a Szőgyény-Marich kúria, a Nedeczky-kúria, a Sarlós Boldogasszony római katolikus templom, a Református templom és Angeli Márton keresztje a Tabánban. Híres a település az 1942-ben épült Csóri Csuka Csárdáról, a Falumúzeumról és népszerűek a közeli kirándulóhelyek is, így a Kelet-Bakony kapuja, a Szenes-horog és a Száraz-horog kirándulóhelyek.

Csórhoz kötődő híres emberek

  • Édes Albert református lelkész, költő – 1805-ben született Csóron. Az 1865–1868 közötti időszakban a mezőcsáti kerület országgyűlési képviselője volt.
  • Édes Gergely református lekész, költő. 1801 és 1807 között élt Csóron.
  • Szőgyény-Marich László gróf politikus, diplomata, az MTA igazgatóságának tagja. Bécsben született 1840-ben, 1865-ben Fejér vármegye szolgabírójává nevezték ki, majd 1867-ben főjegyzői kinevezést kapott. 1869-ben Fejér vármegye bodajki kerületének országgyűlési képviselője lett, ahonnan még azután négyszer újították meg mandátumát. 1892-ben nevezték ki császári és királyi nagykövetté a Német Császárságban, Berlinben, mely tisztséget 1914-es visszavonulásáig viselt. 1910. április 17-én kelt oklevélben grófi rangra emelték. 1914-ben visszavonult a közélettől és csóri birtokán élt haláláig.

 

Helyi fejlesztések, projektek

  • Petőfi Sándor Művelődési ház fejlesztése

A Magyar Falu Program keretében a Petőfi Sándor Művelődési Ház Közösségi Színtér fejlesztése valósul meg, melynek része a művelődési ház épületén található napelemek számának bővítése, valamint az épület kisebb felújítása, átalakítása és a működéshez szükséges eszközök beszerzése. A projekt várhatóan 2022. 1. negyedévében fejeződik be. Költsége: 16 500 000 Ft.

További 5 000 000 Ft pályázati forrásból megújul a Művelődési ház nagytermének nézőtere és színpada, és öltöző is kialakításra kerül.

  • Orvosi rendelő energetikai korszerűsítése

A kapott támogatásból az orvosi rendelő épületének korszerűsítése és a fűtési energiaigény csökkentése valósul meg. A projekt keretein belül homlokzati és padlásfödém szigetelés, valamint nyílászáró csere történik, csökkentve az épület hőveszteségét. A fűtési rendszer korszerűsítése és a projektarányos akadálymentesítés is megvalósul az épületekbe való akadálymentes bejutás és egy akadálymentes mosdó kialakításával.

Költsége: 34 500 000 Ft

  • Óvoda felvizesedésének megállítása

Kormányzati forrás segítségével oldja meg az önkormányzat az óvoda felvizesedésének problémáját. Költsége: 18 500 000 Ft

  • Külterületi utak javítása

Kormányzati támogatásból 650 méter külterületi út burkolata került megjavításra. A projekt költsége: 10 000 000 Ft

  • Óvoda udvar fejlesztése

A Magyar Falu Program keretében a Csóri Csivitelő Óvoda udvar fejlesztése valósul meg. A projekt célja a kisgyermekkori nevelés hatékony fejlesztéséhez szükséges eszközök és felszerelések beszerzése. Költsége: 2 539 759 Ft

  • Orvosi és védőnői eszközök fejlesztése

A Magyar Falu Program keretében a háziorvosi, házi gyerekorvosi és a védőnői szolgáltatás fejlesztése céljából került sor eszközök beszerzésére, ezzel hozzájárulva a helyi ellátórendszer, az egészségügyi alapellátások színvonalának emeléséhez. A megfelelő informatikai és orvosi eszközök beszerzése nélkülözhetetlen a háziorvosi, házi gyermekorvosi praxis és a védőnői szolgálat infrastrukturális hátterének biztosításához.

Költsége: 3 000 000 Ft

  • Temető fejlesztése

A Magyar Falu Program keretében a Csór belterületén fekvő, önkormányzati fenntartású temető fejlesztése valósult meg, kerítések és kapu építésével. Költsége: 4 800 000 Ft.

  • Egészséghét

A projekt keretében az önkormányzat egészség megőrzéshez kapcsolódó programokat szervezett.  Költsége: 1 800 000 Ft

  • Könyvtárfejlesztés

Kormányzati támogatásnak köszönhetően megvalósult a település könyvtárának fejlesztése. Költsége: 4 000 000 Ft

  • Petőfi Sándor Művelődési ház energetikai felújítása

Kormányzati támogatás keretében a Művelődési ház energetikai felújítása valósult meg. Költsége: 61 000 000 Ft

  • Kertészet fejlesztése

A projekt keretében az önkormányzati kertészet eszközfejlesztése valósult meg kormányzati támogatás segítségével. Költsége: 15 000 000 Ft

  • Emlékmű építése

A projekt keretében I. világháborús emlékmű építése valósult meg kormányzati támogatásból. Költsége: 5 500 000 Ft.

  • Iskolaépületek energetikai felújítása

A fejlesztés keretében a község önkormányzata tulajdonában és üzemeltetésében levő iskolaépületek korszerűsítése és a fűtési energiaigény csökkentése valósult meg. Ez az épület külső határoló felületeinek hőszigetelésével, nyílászáróinak cseréjével, illetve a fűtési rendszer teljes korszerűsítésével valósul meg. Költsége: 87 300 000 Ft.

  • Járdafelújítás

Kormányzati támogatásnak köszönhetően az önkormányzat gondoskodott a Fő utcában és az Ady Endre utcában a járdák felújításáról. Költsége: 16 500 000 Ft