Polgármester: Temesvári Krisztián (független)

Képviselő-testület összetétele: 6 képviselő (5 független, 1 FIDESZ-KDNP)

weboldal: http://fehervarcsurgo.hu

Leírás – Történelemi ismertető:

Fehérvárcsurgó Fejér megye északnyugati részén, a 81-es főút, a Móri-víz és a Gaja-patak mellett található település. A község valamikor egy csörgedező forrás vagy víznyerőhely mellé épült, innen is ered a „csurgó” elnevezés. Fehérvárcsurgó és szomszédsága ősidők óta lakott hely, a krónikák alapján a környék Árpád vezér törzsének táborhelye volt. Itt találhatóak a római Pannonián áthaladó utak csomópontjában álló római település Osones romjai, a Gaja-völgyi újkőkori telepek, a Vár-hegyen talált kora vaskori földvár, és a falutól északra található kunhalmok, Szilvakút és Azsókút területén talált római téglák és pénzek.

1326-ban a Csák nembeliek, 1430-tól a Rozgonyiak, 1489-től Szapolyai István birtoka, ezt követően a falut I. Ferdinánd és Szapolyai János felváltva birtokolta.

Csurgót 1691-ben I. Lipót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta, majd házasság útján a Perényiek birtokába került, akik 1834-ben elzálogosították a Károlyiaknak, és 1854-ben a birtok visszavásárlási jogáról is lemondtak. 1867-ben Károlyi György és jobbágyai között létrejött az úrbéri egyezség a maradványföldek kiméréséről. Csurgó az 1871-86 közötti, községek rendezéséről szóló törvény alapján kapott nagyközségi rangot. Ekkor kapta a Fehérvárcsurgó nevet a Somogy vármegyei Csurgó településtől való megkülönböztetése végett.  

Az I. világháborúban a fehérvárcsurgóiak is teljesítettek frontszolgálatot. Gróf nagykárolyi Károlyi József (1884–1934) a fehérvárcsurgói kastély tulajdonosa, az egyik kiemelkedőbb legitimista politikusa a Horthy-korszaknak. Egyben nagybirtokos, Fejér vármegye főispánja is volt. Féltestvére, Károlyi Mihály (1875–1955) politikus, miniszterelnök.

A II. világháború idején 1944-ben Fehérvárcsurgónál majd három hónapig harc folyt, a községet 45 alkalommal érte légitámadás és lényegében lakatlanná vált, majd a németek 1945-ben a visszavonulásukkor fel is gyújtották.

Ezt követően 1946-ban megalakult a településen a Földművesszövetkezet. A termelőszövetkezet foglalkozott virágtermesztéssel, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is. Sokan nem tudják, de a fehérvárcsurgói káposzta a régi időkben nagyon híres volt, ezért a falu lakosságát még a közelmúltban is gyakran nevezték pulutykásoknak.

Fehérvárcsurgó főbb nevezetességi

Fehérvárcsurgó méltán híres nevezetessége a Károlyi-kastély, melyet 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtetett, Heinrich Koch bécsi építész tervei alapján. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklós is részt vett. A kastély nemzeti kegyhely. A II. világháborút követően államosították, 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította, majd 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. 1955-től 1979-ig állami nevelőotthonként működött. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására.

A Katolikus templom az 1700-1800-as években készült Szent Katalin tiszteletére, majd 1873-ban átépítették. Itt található Amerigo Tot Csurgói Madonna című szobra. Ugyancsak megtalálható a faluban a Református templom és az Evangélikus templom.

Fehérvárcsurgói-víztározó az ország egyik legszebb környezetben lévő tava. A Gaja-patak felduzzasztásával keletkezett; az táplálja és biztosítja a lefolyását. A többcélú (árvízcsúcs-csökkentő, ipari és ivóvíz-kivételi, vízminőség-javító hígítóvíz, mezőgazdasági) víztározó típusa: völgyzárógátas tározó. A horgászok igen kedvelik, a tóban lévő halak rekordfogásokat ígérnek. Nyáron kedvelt fürdőhely, télen pedig a korcsolyázók veszik birtokba.

Említésre méltó a Gajavölgy és a Vadaskert, melyet gróf Károlyi Gyula alapított 1888-ban, területe 1500 hektár. Nemzetközi hírű vadászhely, ide tartozik a Várhegyi erdő, valamint a Gajavölgyi tájcentrum.

Fehérvárcsurgó nevezetességei közé tartozik továbbá a „Béke királynője” Szűz Máriát ábrázoló szobor a Deák Ferenc utcában, melyet a II. világháborús lengyel menekültek állítottak ajándékként 1943-ban. Ezen túlmenően a falu főterén (Vörösmarty-tér) található a 2006-ban felavatott 1956-os emlékmű, a 1848-as emlékmű, a kastélyparkban található turul-szobor, a régi 56-os emlékmű és a világháborús emlékmű.

Fehérvárcsurgóhoz kötődő híres személyek

• Gróf Károlyi György (1802–1877) főispán, politikus, mecénás, az MTA egyik alapítója.
• Gróf Károlyi József (1884–1934) parlamenti képviselő, Fejér vármegye főispánja.
• Itt született 1909. szeptember 27-én Amerigo Tot – Tóth Imre szobrászművész. A művész 1968-ban szülőfalujának adományozta Csurgói Madonna című szobrát, mely a római katolikus templomban látható.
• Itt született Kétly Károly 1839-ben. A neurológia és az elektromos kezelés egyik úttörője volt. Ő alakította 1897-ben az Országos Orvosszövetséget. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező tagjává választotta. Emlékét egy tábla őrzi az orvosi rendelő falán.
• Táncsics Mihály miután a takácsmesterséget kitanulta, először Fehérvárcsurgón állt munkába.

Helyi fejlesztések, projektek

• Category Title

Vörösmarty tér

Traktor beszerzés

Óvodaudvar

Művelődési ház

• Művelődési ház

A Magyar Falu Program támogatásának is köszönhetően az önkormányzat a Művelődési ház belső felújítását valósítja meg. Költsége: 17 000 000 Ft.

• Útfelújítás

A Magyar Falu Program keretében a Vörösmarty tér egy szakaszának burkolat szélesítése és felújítása valósult meg. Költsége: 26 000 000 Ft.

• Traktor beszerzés

A Magyar Falu Programnak is köszönhetően közterület karbantartását szolgáló eszköz beszerzése valósult meg. Költsége: 18 000 000 Ft.

• Óvoda udvar felújítása

A Magyar Falu Program keretében az önkormányzat kerítést, térkövezett járdát épített, és játszóeszköz telepítés is megvalósult az óvodában. Költsége: 5 000 000 Ft.

• Óvoda fejlesztése

A projekt keretében a Meseház Óvoda Egységes Óvoda-Bölcsőde Eszterlánc Tagóvodájának fejlesztése valósult meg. A fejlesztés a jelenlegi férőhelyek körülményeit és minőségét javítja, illetve az intézmény fenntartási költségeit optimalizálja.

Költsége: 69 000 000 Ft.

• ASP központhoz való csatlakozása

Kormányzati támogatással valósult meg az ASP rendszer bevezetése a korszerű és magas szintű közigazgatási e-ügyintézés érdekében. Költsége: 7 000 000 Ft.

• Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése

Kormányzati támogatásnak köszönhetően a polgármesteri hivatal, az orvosi-rendelő, a könyvtár és védőnő épületének korszerűsítése, fűtési energiaigény csökkentése valósult meg az épületek külső határoló felületeinek hőszigetelésével, nyílászáróinak cseréjével.

Költsége: 109 000 000 Ft.

• Útfelújítás

Kormányzati támogatással az önkormányzat gondoskodott a Kéthly utca és a Hunyadi utca felújításáról. Ezek költségei 18 900 000 Ft és 48 000 000 Ft.